A bizalom erősítése és az innováció kihasználása a jobb eredményekért

Martin O’Malley
A vállalati jogi osztályok és az ügyvédi irodák egyre összetettebb módon építik be a mesterséges intelligenciát mindennapi működésükbe, miközben olyan kihívásokkal néznek szembe, mint az etikai szempontok, az adatvédelmi aggályok és az egyre inkább fejlődő készségek iránti növekvő igény. A jogi szakembereknek új munkamódszerekre lesz szükségük ahhoz, hogy lépést tartsanak az ágazat fejlődésével — olyan megoldásokkal, amelyek a fejlett technológiát mélyebb, páratlan szakmai betekintéssel ötvözik.
Martin O'Malley
Vezérigazgató, Wolters Kluwer Legal & Regulatory

Főbb megállapítások

MI‑alkalmazás a jogi szektorban

A mesterséges intelligencia‑technológiák mára szervesen beépültek a jogi szektor működésébe, és alapvetően átalakítják a jogászok munkavégzését.

  • A válaszadók több mint 90%-a legalább egy MI‑eszközt használ a mindennapi munkájában.
  • Az MI mára alapvető munkaeszközzé vált a jogászok számára — legyen szó ügyvédi irodákról, vállalati jogi osztályokról vagy üzleti tanácsadói gyakorlatokról.
  • Az MI‑t leggyakrabban jogi kutatáshoz és elemzéshez, jogi érvek kidolgozásához, szerződések szerkesztéséhez, valamint dokumentumok áttekintéséhez használják.
frl-2026-chartsA jogászok 92%-a már legalább egy MI‑eszközt használ.
frl-2026-chartsA válaszadók 62%-a heti idejének 6–20%-át takarítja meg az MI-nek köszönhetően

Hatékonyságnövekedés

A mesterséges intelligencia integrálása kézzelfogható hatékonyságjavulást eredményez a jogi szakemberek számára.

  • A válaszadók több mint 60%-a heti 6–20% közötti időmegtakarítást tapasztal az MI használatának köszönhetően.
  • A jogi kutatáshoz, dokumentumáttekintéshez és szerződésszerkesztéshez hasonló rutinfeladatok automatizálása lehetővé teszi, hogy az ügyvédek több időt fordítsanak stratégiai, nagy hozzáadott értékű munkára.
  • Az MI sikeres bevezetése folyamatos befektetést igényel a képzésbe, az etikai irányelvek kialakításába, valamint a technológia zökkenőmentes integrációjába a mindennapi munkafolyamatokba.

Bevételnövekedés

A mesterséges intelligencia alapvetően átalakítja a jogi iparágat, és a hagyományos üzleti modellek átalakulását hajtja végre

  • A válaszadók körülbelül 50%-a arról számolt be, hogy a bevételek 6%–20%-kal nőttek
  • Azok a jogi szervezetek, amelyek holisztikusan fogadják el az AI-t, jobban fel vannak készülve arra, hogy következetes, magas minőségű eredményeket nyújtsanak és tartós ügyfélbizalmat építsenek ki.
  • A jogi részlegek 62%-a úgy véli, hogy az AI által vezérelt hatékonyság jelentősen csökkenti a számlázható órák elterjedtségét, utat nyitva az alternatív árképzési modelleknek és a nagyobb költségátláthatóságnak.
frl-2026-chartsA válaszadók 52%-a számolt be bevételnövekedésről az AI bevezetése után
frl-2026-chartsAz AI bevezetésének fő akadályai a jogi szakmában

Bevezetési akadályok

Ahogy a mesterséges intelligencia egyre jobban beépül a jogi munkafolyamatokba, az erős információbiztonsági és megfelelőségi programok egyre kritikusabbá válnak.

  • Az AI további megvalósításának fő kihívásai az AI-hoz és adatvédelemhez kapcsolódó etikai aggályok (39%), a nem megfelelő képzés (39%) és a változással szembeni ellenállás (35%).
  • A válaszadók 35%-a említi a kiberbiztonsági kérdéseket jelentős aggodalomként, azonban kevés szervezet érzi magát nagyon felkészültnek ezen kihívások kezelésére.
  • Az AI hatékony kihasználása a kockázatok kezelése mellett kulcsfontosságú lesz a jövőre felkészült jogi csapatok számára.

A specializált jogi szakértelem iránti növekvő kereslet

A globális üzleti környezet egyre nagyobb összetettsége és a fokozódó geopolitikai kockázatok folyamatosan alakítják a szabályozási és megfelelési kihívásokat, ami tovább növeli a speciális jogi tudás iránti igényt.

  • A felmérés résztvevőinek 44%-a számolt be növekvő keresletről olyan területeken, mint a szankciók, az exportellenőrzés, a nemzetközi választottbíráskodás és a határokon átnyúló tranzakciók.
  • A kiberbiztonsági kockázatok (35%), valamint a szabályozói felügyelet és megfelelési követelmények (33%) tovább erősödnek és egyre nagyobb fókuszt igényelnek.
  • A mesterséges intelligencia hatékony alkalmazása kulcsfontosságú lesz ezen bővülő, összetett igények kezelésében.
frl-2026-chartsNövekvő kereslet a specializált jogi szakértelem iránt

Országadatok

Azok az országok, ahol a válaszadók az MI‑vel és adatvédelemmel kapcsolatos etikai aggályokat tartják a legfőbb problémának

FRL 2026 FlagUSA
FRL 2026 FlagLengyelország
FRL 2026 FlagKína
Azok az országok, ahol a válaszadók az adatvédelmi szabályozásoknak való megfelelést tartják a legfőbb információbiztonsági kihívásnak
FRL 2026 FlagKína
FRL 2026 FlagEgyesült Királyság
FRL 2026 FlagHollandia
FRL 2026 FlagLengyelország

Töltse le A jövő jogásza 2026 jelentést

Fedezze fel azokat a legújabb jogi trendeket és kihívásokat, amelyek formálják a jog jövőjét, és szerezzen versenyelőnyt A jövő jogásza 2026 jelentéssel – Bizalomépítés az MI korszakában.
A kutatási eredmény letöltése
A kutatási eredmény letöltése

Szakértői kommentár

Jogi iparági betekintések: webináriumsorozat a mesterséges intelligenciáról, az új üzleti modellekről, a vállalati kultúráról és a biztonságról
Two employees using laptop while discussing
A jövő jogásza webináriumsorozat
Idén a jelentés megjelenését egy szakértői webináriumsorozat kíséri. A világ különböző pontjairól érkező vezető jogi szakértők osztják meg meglátásaikat a mesterséges intelligenciáról, az új üzleti modellekről, a vállalati kultúráról és a biztonságról — bemutatva, hogyan alakítják ezek a tényezők a jogi iparág jövőjét és ellenállóképességét.
Tovább olvasom

Vezető jogi szakértők meglátásai

Licia Garotti
A következő öt évben várhatóan a mesterséges intelligencia jelentősen átalakítja a jogi szolgáltatások nyújtásának módját és az értékteremtés mérését. Ezt azonban nem szükséges a szakma „helyrehozhatatlan károsodásaként” értelmezni — sokkal inkább új, izgalmas lehetőségek megnyitásaként. Ahelyett, hogy kiváltaná az ügyvédeket, a mesterséges intelligencia olyan eszközei, amelyek bizonyítottan jelentős termelékenységnövekedést hoznak (például a dokumentumáttekintésben), lehetővé teszik, hogy a jogászok a rutinmunkáról a nagyobb hozzáadott értékű, stratégiai tanácsadás felé mozduljanak el. Ez a „80/20-as fordulat”: amikor az ügyvédek idejük 80%-át elemzésre fordíthatják, nem információgyűjtésre — természetesen mindvégig biztosítva az elengedhetetlen emberi felügyeletet.
Licia Garotti
Partner a PedersoliGattai Ügyvédi Irodában, a Technológiai Jog és Szellemi Tulajdon vezetője
Úgy gondolom, hogy egy olyan széles körben elterjedt, általános célú technológia esetében, mint a generatív mesterséges intelligencia, az MI‑műveltség fejlesztésének személyes szinten kell elindulnia. Ez alatt azt értem, hogy az ember addig nem érti meg igazán szakmai szempontból, amíg nem kezdi el felfedezni egy alacsony kockázatú, kötetlen környezetben, számára ismerős témákon keresztül — legyen az főzés, utazás, barkácsolás vagy bármi más.
Dyane O'Leary
Jogi írás professzora és a Suffolk Law Jogi Innováció és Technológia (LIT) Központjának és LIT Koncentrációjának igazgatója
Dyane O'Leary
Joy Heath Rush
Nemrég részt vettem egy konferencián, ahol jogi igazgatók egy panelbeszélgetésen arról vitáztak, milyen hatással van a mesterséges intelligencia a külső jogi tanácsadóik munkájára. Néhányan közülük egyértelműen szeretnék csökkenteni a jogi költségeiket. Mások azonban hajlandók ugyanannyit — vagy akár többet — fizetni a gyorsabb eredményekért és a jobb kimenetelekért. Bár nem szokatlan, hogy az ügyfelek bizonyos feladatokért „teljesítménypótlékot” fizetnek, ez még gyakoribbá válhat, ha a mesterséges intelligencia lehetővé teszi számukra, hogy gyorsabban kapjanak választ — több időt biztosítva a tervezésre, az irányváltásra vagy más stratégiai lépésekre.
Joy Heath Rush
A Nemzetközi Jogi Technológiai Szövetség (ILTA) vezérigazgatója
Ahogy a mesterséges intelligencia átveszi az egyszerűbb jogi feladatokat és ezzel csökkenti a junior pozíciók számát, az ügyvédi irodáknak biztosítaniuk kell, hogy a hagyományos jogi készségek ne vesszenek el. Az emberi felügyelet továbbra is nélkülözhetetlen: az MI által generált eredményeket alapos jogi érveléssel és etikai megfontolással rendelkező szakembernek kell ellenőriznie — mindenképpen embernek kell a folyamatban maradnia. Ennek az egyensúlynak a fenntartásához a szervezeteknek a korai jogi képzésbe be kell építeniük az MI‑műveltséget, miközben megőrzik azokat az utakokat, amelyek fejlesztik a jogi munkához szükséges alapvető elemző és értelmező készségeket. Ha a junior jogászokat teljes mértékben mesterséges intelligenciával helyettesítik, fennáll a veszélye annak, hogy erodálódik a jövőbeli senior szakértők utánpótlása, akik elengedhetetlenek az emberi ellenőrzéshez és felügyelethez. Ez pedig hosszú távon alááshatja a szakmai standardokat, valamint a mesterséges intelligencia által támogatott jogi munkába vetett bizalmat is.
Frauke Rostalski
Német jogász, jogfilozófus és szerző
Frauke Meta Rostalski
WEI Xin
Ma azok a tehetségek a legértékesebbek, akik a jogi tapasztalatot technológiai szakértelemmel ötvözik, ezért célzott reformokra van szükség mind a toborzásban, mind a tehetségfejlesztésben. A szervezetek létrehozhatnak belső jogi technológiai klubokat vagy tanulócsoportokat, a legmotiváltabb fiatal szakembereket vezetői szerepre jelölhetik ki, és intézményi támogatást biztosíthatnak számukra — például finanszírozást, képzési lehetőségeket vagy hozzáférést külső technológiai szakértőkhöz. Mindez segíti a szervezeten belüli összetett, multifunkcionális tehetségek azonosítását és fejlesztését, akik képesek a jogi tudást technológiai készségekkel hatékonyan kombinálni.
WEI Xin
A RICC & Co. alapítója és ügyvezető partnere
A jogi irodáknak fel kell ismerniük, hogy ma gyakorlatilag nincs olyan jogász, aki ne használna valamilyen formában mesterséges intelligenciát. Ha nem biztosítanak számukra biztonságos, jóváhagyott eszközöket, akkor megjelenik az ún. „árnyék‑MI”, ami komoly etikai és reputációs kockázatokhoz vezet. Az egyetlen hatékony megoldás a proaktív megközelítés: olyan biztonságos és engedélyezett MI‑eszközök biztosítása, amelyek valóban megfelelnek a jogászok igényeinek. A tiltások és korlátozások nem működnek — a jogászok így is megtalálják a módját az MI használatának, csak épp ellenőrizetlen, potenciálisan veszélyes módon.
Tomasz Zalewski
Közbeszerzési jog, új technológiák és szellemi tulajdonjog területére specializálódott ügyvéd.
Tomasz Zalewski
Greg Lambert
A képzés akkor a leghatékonyabb, amikor a promptstratégiára, az eredmények értékelésére és a kockázatok felismerésére helyezi a hangsúlyt — mindezt valós munkafeladatokba ágyazva. Az etikai útmutatás akkor működik igazán, ha olyan konkrét példákon keresztül jelenik meg, amelyek illeszkednek a mindennapi munkavégzés ritmusához. Az emberek gyorsabban tanulnak, ha a képzés azonnal relevánsnak tűnik, és közvetlenül kapcsolódik a saját szakmai ítélőképességükhöz.
Greg Lambert
Innovációs igazgató a Jackson Walker-nél és a The Geek in Review podcast társházigazdája
Nem akadályként tekintek az etikai kérdésekre és az adatvédelemre, hanem a siker alapvető feltételeiként. Ha ezeket a szempontokat már a tervezés korai szakaszában beépítjük, az növeli a bizalmat. Ez magában foglalja az átláthatóságot is arra vonatkozóan, hogy mely felek — akár az EU-n belül, akár azon kívül — férnek hozzá az adatokhoz, és milyen módon használják azokat.
Marie José Bonthuis
A Privacy1 alapítója és tulajdonosa
Marie Jose Bonthuis

Gyakran ismételt kérdések

  • Mi „A jövő jogásza 2026" kutatás, és mi a célja?
    „A jövő jogásza 2026” jelentés azt vizsgálja, hogyan alkalmazkodnak a világ különböző pontjain működő ügyvédi irodák és vállalati jogi osztályok jogászai a mesterséges intelligencia térnyeréséhez, a folyamatosan változó és egyre összetettebb szabályozási környezethez, valamint az ügyfelek új elvárásaihoz. Emellett felméri azt is, hogyan értékelik saját felkészültségüket a közeljövő kihívásaira. A kutatás 810 jogi szakember válaszain alapul, akik az Egyesült Államokból, Kínából és nyolc európai országból — többek között Hollandiából, Németországból, Magyarországról, Lengyelországból és az Egyesült Királyságból — vettek részt a felmérésben.
  • Mennyire elterjedt az MI használata a jogi iparágban a 2026-os jelentés szerint?
    A felmérés szerint a megkérdezett jogászok több mint 90%-a már használ legalább egy mesterségesintelligencia‑eszközt mindennapi munkája során. Az MI-t leggyakrabban jogi kutatáshoz, dokumentumelemzéshez, szerződésszerkesztéshez és folyamatautomatizáláshoz veszik igénybe. A mesterséges intelligencia mára alapvető munkaeszközzé vált az ügyvédi irodákban, a vállalati jogi osztályokon és a tanácsadó cégeknél is.
  • Milyen üzleti és hatékonysági előnyöket hoz az MI bevezetése a jogi munkában?
    A válaszadók 62%-a heti 6–20% közötti időmegtakarításról számolt be, ami átlagosan a munkahét közel 10%-ának felszabadulását jelenti. Ez lehetővé teszi, hogy a jogászok a rutinszerű feladatokról a nagyobb hozzáadott értékű, stratégiai munkára helyezzék át a fókuszt.
  • Melyek a mesterséges intelligencia bevezetésének fő akadályai az ügyvédi irodákban és jogi osztályokon?
    A leggyakrabban említett akadályok közé tartoznak az etikai és adatvédelmi aggályok (39%), a megfelelő képzés és erőforrások hiánya (39%), valamint a mesterséges intelligencia meglévő folyamatokba való beépítésének nehézségei és a változással szembeni ellenállás. Emellett sok jogász kiemeli a kiberbiztonsági kockázatokkal kapcsolatos magas érzékenységet is.
  • Hogyan befolyásolja a mesterséges intelligencia az üzleti modelleket és a számlázást, beleértve a számlázható órákat?
    A jogi osztályok válaszadóinak 62%-a arra számít, hogy az MI által generált hatékonyságnövekedés csökkenti a hagyományos számlázható órák szerepét. Ennek következtében előtérbe kerülhetnek a fix díjas és az alternatív díjazási modellek. Az MI jobb munkaidő‑ és költségbecslést is lehetővé tesz, ami növeli az ügyfelek bizalmát a fix díjas és értékalapú megállapodások iránt.
  • Milyen szerepet játszanak az alternatív jogi szolgáltatók (ALSP-k) a mesterséges intelligencia ökoszisztémájában?
    A válaszadók több mint fele úgy látja, hogy az olyan feladatok, mint a jogi kutatás, a dokumentumautomatizálás és a szerződésszerkesztés egyre inkább kiszerveződnek az ALSP‑khez. Ez arra ösztönzi a hagyományos ügyvédi irodákat, hogy továbbfejlődjenek, és a magasabb hozzáadott értékű munkára összpontosítsanak. A folyamat új együttműködési modellek és szolgáltatás‑diverzifikáció kialakulását is támogatja.
  • Hogyan változnak a kompetenciakövetelmények és a HR-stratégiák a jogi szervezetekben?
    A technológiai készségek mára alapvetővé váltak: a jogászok 70%-a tartja őket fontosnak vagy nagyon fontosnak, a vállalati jogi osztályok körében pedig ez az arány 75%. A szervezetek egyre többet fektetnek a szakmai továbbképzésbe, a digitális készségfejlesztő programokba, és tudatosan törekednek arra, hogy a jogi szakértelmet a mesterséges intelligencia ismeretével kombinálják.
  • Milyen információbiztonsággal és szabályozási megfeleléssel kapcsolatos kihívásokat azonosít a jelentés?
    A válaszadók 46%-a szerint az egyik legnagyobb kihívást az adatvédelmi előírásoknak való megfelelés, valamint az érzékeny információk kibertámadásoktól való védelme jelenti. További 43% az ügyféladatok bizalmas kezelésének biztosítását emeli ki kulcsfontosságú területként. A szervezeteknek mindössze egyharmada érzi magát „nagyon felkészültnek” ezen kockázatok kezelésére — annak ellenére, hogy a távmunka, a felhőalapú technológiák és a mesterséges intelligencia térnyerése egyre sürgetőbbé teszi a védelem és megfelelés megerősítését.
  • Milyen gyakorlati kiberbiztonsági intézkedéseket alkalmaznak leggyakrabban a jogi szervezetek?
    A leggyakrabban alkalmazott intézkedések közé tartozik a többfaktoros hitelesítés (55%), a titkosított kommunikációs eszközök használata (50%), a rendszeres biztonsági auditok (49%), valamint az együttműködés külső IT‑ és kiberbiztonsági szakértőkkel (55%). Emellett elengedhetetlen a munkatársak rendszeres képzése, valamint a jogosulatlan felhőalapú eszközökhöz való hozzáférés korlátozása.
  • Milyen következtetések és ajánlások vonhatók le a jelentésből a "jövőre kész" jogi szervezetek számára?
    A jelentés azt mutatja, hogy az igazán "jövőre kész" szervezetek a mesterséges intelligenciába való befektetéseket etikával, kiberbiztonsággal, tehetségfejlesztéssel és a folyamatos tanulás kultúrájával kombinálják. A siker kulcsa azoknál az ügyvédi irodáknál és jogi osztályoknál van, amelyek ellenállóak és képesek gyorsan alkalmazkodni a változó környezethez, hatékonyan használják ki a modern technológiák — különösen az MI — lehetőségeit, miközben erősítik az ügyfelek bizalmát és biztosítják a szabályozási megfelelést.
  • Hogyan készült „A jövő jogásza 2026" kutatás és mi volt a módszertana?
    A tanulmány online felmérés alapján készült, amelyet 810 ügyvéd körében végeztek el az Egyesült Államokban, Kínában, valamint nyolc európai ország ügyvédi irodáiban és vállalati jogi osztályain. A válaszadók értékelték a digitális átalakulás trendjeit, a mesterséges intelligencia bevezetését, az üzleti modellek változásait és a szabályozási kihívásokat. A jelentés A jövő jogásza kutatás hetedik kiadását jelenti, és iparági szakértők kommentárjait is tartalmazza.

További részletek A jövő jogásza felmérésből

FRL 2026
Jogi MI‑alkalmazás: hogyan érnek el időmegtakarítást és bevételnövekedést az ügyvédi irodák és jogi osztályok?
Bővebben
Businesswoman and businessman in discussion at table in glass walled conference room.
Jogi szektor 2026: A folyamatos tanulás kultúrája
Bővebben
Three business people discuss graphs on screen in meeting room
A jogi szektor átalakulása – dokumentumautomatizálás ésalternatív szolgáltatók az MI korszakában
Bővebben
Smiling businesswoman holding digital tablet in discussing project with businessman in office
Információbiztonság – egy új, állandóan jelen lévő kockázat a jogi szektorban
Bővebben

Töltse le A jövő jogásza 2026 jelentést

Fedezze fel azokat a legújabb jogi trendeket és kihívásokat, amelyek formálják a jog jövőjét, és szerezzen versenyelőnyt A jövő jogásza 2026 jelentéssel – Bizalomépítés az MI korszakában.
A kutatási eredmény letöltése
A kutatási eredmény letöltése

A felmérésről és a Wolters Kluwer Legal & Regulatory-ról

A Wolters Kluwer Legal & Regulatory divíziójának 2026-os A jövő jogásza felmérése 810 ügyvéddel készült kvantitatív online kutatáson alapul, amelyet ügyvédi irodák és vállalati jogi osztályok munkatársai töltöttek ki az Egyesült Államokban, Kínában és nyolc európai országban — Németországban, Magyarországon, Hollandiában, az Egyesült Királyságban, Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban és Lengyelországban. A vizsgálat célja annak feltárása volt, hogy az ügyfélelvárások, a technológiai fejlődés és a piaci trendek hogyan formálják a jogi szakma jövőjét, és a jogi szervezetek miként készülnek fel ezekre a változásokra.

A felmérést egy vezető nemzetközi kutatócég végezte online, a Wolters Kluwer megbízásából, 2025. augusztus 8. és 25. között.

A Wolters Kluwer Legal & Regulatory — a Wolters Kluwer egyik üzletága — vezető jogi és megfelelőségi megoldásokat kínál, amelyek segítik a szakembereket a termelékenység és teljesítmény növelésében, a kockázatok csökkentésében és a jobb eredmények elérésében.

A Wolters Kluwer (WKL) globális vezető az információk, szoftverek és szolgáltatások területén az egészségügyi, adózási és számviteli, pénzügyi és vállalati megfelelőségi, jogi és szabályozási, valamint vállalati teljesítményi és ESG szakemberek számára. Segítjük ügyfeleinket abban, hogy minden nap kritikus döntéseket hozzanak szakértői megoldások biztosításával, amelyek a mély szakterületi tudást speciális technológiával és szolgáltatásokkal kombinálják.

A Wolters Kluwer 2024-es éves bevétele 5,9 milliárd euró volt. A csoport több mint 180 országban szolgálja ki ügyfeleit, több mint 40 országban működik, és világszerte körülbelül 21 600 embert foglalkoztat. A vállalat központja a hollandiai Alphen aan den Rijnben található.

Lépjen kapcsolatba velünk

Média- és ügyfélmegkeresések esetén:
[email protected]