A HR- és payroll-rendszerekben rengeteg adat keletkezik, de ezek önmagukban még nem adnak választ arra, mi történik valójában a szervezetben. Ahhoz, hogy valódi értéket képviseljenek, fel kell ismerni a számok mögött kirajzolódó összefüggéseket, időben észrevenni a problémákat, és olyan információvá alakítani az adatokat, amely segíti a döntéshozatalt.
Mit árulnak el a HR- és payroll-adatok?
A HR- és payroll-adatokból jóval több következtetés vonható le annál, mint amit a számok elsőre mutatnak. A fluktuáció, a hiányzások, a túlórák, a béradatok vagy a teljesítménymutatók olyan összefüggésekre hívhatják fel a figyelmet, amelyek fontos információkat adhatnak a szervezet működéséről.
Jó példa erre a túlóra. Ha egy szervezeti egységben hirtelen megemelkedik a túlórák száma, elsőre a megnövekedett munkaterhelés tűnhet kézenfekvő magyarázatnak. Az adatok részletesebb vizsgálata azonban más összefüggést is feltárhat. Előfordulhat például, hogy több tapasztalt munkatárs távozott, az új belépők betanítása pedig átmenetileg csökkentette a csapat kapacitását.
Az adat tehát csak a kiindulópont. A valódi információt az összefüggések adják: ezekből válik láthatóvá, mi áll egy-egy változás hátterében, és hol lehet szükség beavatkozásra.
Amikor az adatok nem megbízhatók
A HR- és payroll-adatok csak akkor lehetnek valódi alapjai a döntéshozatalnak, ha pontos és megbízható képet adnak a szervezet működéséről. Már egy kisebb eltérés is torzíthatja az elemzést: pontatlan létszámadatok mellett hibás munkaerő-tervezési döntések születhetnek, a megbízhatatlan fluktuációs mutatók pedig elfedhetik a munkatársak távozása mögött álló problémákat.
Az adatminőség szempontjából ezért lényeges, hogy az információk naprakészek és következetesek legyenek. Ha ugyanaz az adat eltérően jelenik meg a különböző rendszerekben vagy kimutatásokban, az már az elemzések megbízhatóságát is befolyásolhatja.
A bértranszparencia új mércét állít az adatkezelés elé
A bértranszparenciára való felkészülés különösen jól megmutatja, miért fontos a megbízható adatkezelés. A szervezetnek nemcsak a bérezési adatokat kell ismernie, hanem azt is át kell látnia, hogyan épül fel a bérstruktúra, milyen eltérések vannak az egyes munkakörök vagy munkavállalói csoportok között, és mi áll ezek hátterében.
Ehhez összehasonlítható és visszakövethető adatokra van szükség. Ebből az is jól látszik, mennyire rendezett a szervezet HR- és payroll-adatkezelése, és mennyire használhatók a rendelkezésre álló információk érdemi elemzésre.
Az adatvezérelt működés feltételei
Az adatvezérelt működéshez nincs egyetlen kész megoldás. A megfelelő technológia önmagában kevés. Ha az adatok pontatlanok, a rendszerek nem kapcsolódnak egymáshoz, vagy a riportok nem a szükséges információkat emelik ki, akkor az elemzés sem tudja megfelelően támogatni a döntéshozatalt.
Az automatizáció csökkentheti a kézi adatfeldolgozást és gyorsíthatja a szükséges információk rendelkezésre állását, de az adatok értelmezését és üzleti felhasználását nem helyettesíti.
Éppen ez teszi összetetté a feladatot: nem pusztán több adatot kell gyűjteni, hanem olyan működést kell kialakítani, amelyben az adatok megbízható alapot nyújtanak a döntésekhez.
Gyakorlati példák a webináriumban
A „Hogyan válik a HR-adatokból üzleti érték?” című webinárium felvételén dr. Suták Ildikó, az L-SOFT Zrt. jogi szakértője gyakorlati példákon keresztül mutatja be az adatminőség, a riportálás és az automatizáció szerepét, kitér a bértranszparenciára való felkészülésre, valamint arra is, hogyan támogathatják a HR- és payroll-adatok a vezetői döntéseket.
Regisztráljon, és tekintse meg ingyenesen a webinárium felvételét!