A Wolters Kluwer Hungary Jogászdíj 2023 pályázatnál az idén közönségszavazást is hirdettünk. A legjobbnak ítélt pályázat különdíjban részesül. Az oldalon a közönségdíjra pályázók pályaműveit találhatja, amelyekre 2023. július 15-szeptember 15. között lehetett szavazni.
A díjátadón kerül sor a Közönségdíj kiosztására is, 2023. november 24-én, a Budapest Marriott Hotelben.
Köszönjük, hogy részt vett a közönségszavazáson!
Társaságunk multinacionális vállalat, Magyarország egyik legnagyobb munkáltatója, alapvetően gyártással foglalkozik, de a kutatás-fejlesztés és a különböző szolgáltatások is egyre fontosabb szerepet töltenek be a társaság életében. Ezen szerteágazó tevékenység adatvédelmi szempontból is számos adatkezelést eredményez. A GDPR-ra való felkészülés során az volt a felismerésünk, hogy egy nagyvállalat adatvédelemének kialakítása sokkal szerteágazóbb és összetettebb tevékenyég, mint a klasszikus jogi munka. Ennek megfelelően már a kezdetektől folyamatokban és menedzsment rendszerben igyekeztünk gondolkodni, majd fokozatosan alakítottuk át a folyamatainkat olyan módon, hogy az a lehető legtöbb elemében digitalizált legyen. Továbbá számos ponton biztonsági kapukat („safeguard”) építettünk be, hogy ne csak az egyes kollégák lelkiismeretességén múljanak a beépített adatvédelem elvének megfelelő folyamatok kialakítása és a megfelelő dokumentáció. Az átdolgozott folyamat első építőköve egy adatvédelmi menedzsment szoftver bevezetése volt 2021. tavaszán, amely meglátásunk szerint a hazai gyakorlatban kiemelkedő megoldást jelent az adatvédelem nagyvállalati szinten történő koordinálásában. Ezt a szoftveres megoldást a társaságunkra adaptáltuk oly módon, hogy az idomuljon a vállalati folyamatokhoz és a nemzeti jogszabályok specifikumaihoz is (pl. ország specifikus NAIH “fekete-lista” az adatvédelmi hatásvizsgálatok elvégzése kapcsán, Infotv., Mt. speciális rendelkezései). Ebben a szoftverben van lehetőségük a munkatársaknak az egyes adatkezeléseket irányított, vállalatspecifikus kérdéseken keresztül felvenni és a jogász kollégákkal megvizsgálni, továbbá nyilvántartani. A kérdőívekhez van lehetőség akár nagyobb dokumentumokat is csatolni, így azok később is elérhetőek, visszakövethetőek konkrét adatkezelésenként. Az egyes adatkezelések vizsgálatához hasonlóan történik az érdekmérlegelési tesztek, valamint az adatvédelmi hatásvizsgálatok feltöltése, ellenőrzése. Az elkészült érdekmérlegelést, illetve hatásvizsgálatot a rendszer összeköti az adatkezelés felvételére szolgáló kérdőívvel és ezeket egymáshoz rendelve egy adatkezelés alatt tartja nyilván. 2023-ban egy olyan további riporting rendszert vezettünk be, mely az adatvédelmi menedzsment rendszerben feltöltött adatmennyiséget képes grafikusan és előre meghatározott szempontok szerint megjeleníteni egy erre dedikált szoftveren keresztül. Ennek a megoldásnak egyik előnye, hogy sokkal jobban áttekinthető, grafikus és a saját igényeinkre szabott riportokat tudunk előállítani (pl. egyes adatkezelések státusza, rizikók ledolgozása) a vállalat vezetői számára is. Fentieken túl nagy hangsúlyt fektettünk a munkatársak adatvédelmi tudatosságának növelésére. Ezt egyrészről a teljes egészében házon belül fejlesztett „web-based” trainingek, valamint az éves belső adatvédelmi auditok bevezetése jelentette. Igyekeztünk továbbá a munkatársak adatvédelmi munkáját minél aktívabban segíteni, ezért kialakításra került az adatvédelmi kapcsolattartói szerepkör is, aki mind a szakterület által végzett tevékenységeket, mind pedig az adatvédelem szabályait és vállalati folyamatait részletesen ismeri. A kapcsolattartók tevékenységét a vállalat adatvédelmi jogászai koordinálják, tevékenységüket rendszeres oktatásokkal és információs rendezvényekkel segítik. A klasszikus, reaktív jogi tanácsadás folyamatát kiváltva azt tűztük ki célul, hogy egy olyan adatvédelmi menedzsment rendszert hozzunk létre, ahol folyamatszerűen és hatékonyan biztosított valamennyi adatvédelemre vonatkozó szabály betartása, azzal, hogy az ügyfelekkel történő kapcsolattartást is gördülékenyebbé és időhatékonyabbá tettük digitális eszközök segítségével. Az ügyfelektől érkező kérdések száma is jelentősen csökkent azáltal, hogy a klasszikus jogi tanácsadást kiváltotta egy, a munkavállalók számára felhasználóbarátabb és adatvédelmi teendőket is egyértelműen ismertető folyamat.
A Precursor Kft. az idei Jogászdíj felhívásra, Adatvédelem és compliance kategóriában, a Magyar Gyermekonkológiai Hálózat által üzemeltetett SCOPEDIS Archivált Gyűjtemény szervezeti és működési szabályainak innovatív kialakításához kötődő projektjével pályázott. A projektet 2023 első felében, a Társaság felkérésére végezte csapatunk három szakértője, Dr. Kollárné dr. Dombi Flóra, Dr. Kollár Gergő és Dr. Hohmann Balázs. Az érintett projektben a megbízás alapján segítettük a biobank indulási szakaszát, biztosítottuk a jogi megfelelőséghez szükséges információkat és létrehoztuk a biobank működésére vonatkozó belső szabályozást, szervezeti- és működési szabályok formájában, amellyel a Megbízó nemcsak a saját szűkebb szolgáltatási területükön, hanem a teljes iparági szakterület vonatkozásában irányt mutathatnak versenytársaiknak. A szakterületen mutatkozó versenyt ugyanis áttöri egy még fontosabb működési elv: a biobankok hazai és nemzetközi hálózatba szerveződnek, s részben orvostudományi, részben pedig menedzsment és jogi megfelelőség irányában folyamatosan segítik egymást a fejlődésben. A projekt eredményeként feltárásra került, hogy az európai és hazai jogszabályok speciális kollízióban állnak egymással, s amíg európai fogalomkészlet mellett biobanki tevékenységről beszélünk, addig azt a magyarországi jogi szabályozás archivált mintagyűjteményként kezeli, s hoz létre olyan speciális követelményeket, amelyek megnehezítik egy magyarországon honos jogalany számára, biobanki tevékenységének bekapcsolását az európai piacra. A követelményeknek megfelelve, egy olyan nemzetközi standardeknek is megfelelő összetett irányítási struktúrát hoztunk létre a projekt eredményeként, amelyben el lehet különíteni az üzemeltetést végző szervezet vezetését, a mintagyűjtemény vezetésétől és amely további, a biobank szempontjából kritikus jelentőségű testületeket szabályozott felállításán és működtetésén keresztül garantálja a magas színvonalú működést. Szakmai szempontból a projekt igazi súlyát a jogszabályi és soft law elvárások arányainak megfelelő kialakítása adta. A projekt eredményei nemcsak a Megbízó működésének magas színvonalát és versenyelőnyét garantálják, hanem az egészségügyi projektekkel foglalkozó jogász kollégák számára is újszerű, innovatív megoldásokat adhatnak. Megoldásunk ugyanis annak Megbízó döntéshozó szervei által történő elfogadását követően széleskörben és nyilvánosan elérhető lesz. A Precursor Kft. e projektjében is folytatta megkezdett tevékenységét, ami üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás a magán- és közszféra szereplői számára. Szolgáltatásaink kiemelt területei az adatvédelem, az információbiztonság és a közadatkezelés. Vállalkozásunkat az ügyfélközpontúság, tudományos igényességű szakértelem/szakképzettség jellemzi, ugyanakkor praktikus, gyakorlatban jól alkalmazható megoldásokat kínál. Stratégiai célkitűzéseink között szerepel a közjó szolgálata, általános figyelemfelkeltés és tudatosságnövelés, valamint az információvédelmi és adathasznosítási előírásoknak való megfelelés támogatása. Cégünk a mai gyorsan változó világ újabb és újabb kihívásaira hatékonyan reagálva, az innováció iránti befogadókészség meglétével, a modern eszközök használatát előtérbe helyezve működik, mindezt fontolva haladó és fenntartható szemlélettel megvalósítva. Szolgáltatásaink magas színvonalát ügyfeleinkre szabott ajánlatokkal, rendszerszemléletű, következetes és megbízható feladatellátással érjük el. Meggyőződésünk, hogy egy adatvédelmi és információbiztonság-irányítási rendszer felépítésével, továbbá az ezekhez kapcsolódó minőségirányítás, kockázatmenedzsment és szervezetfejlesztés lépéseinek megtételével minden szervezet képessé válik az alapvető emberi jogok és európai értékek érvényesítése mellett, az egyéb ágazati vagy szakmai szabálynak is megfelelni. Célunk pedig az, hogy mindezt – a mindnyájunkat érő sorozatos kihívásokat is figyelembevéve – hatékonyan, a versenyképességet és piaci pozíciót támogató módon tegyük meg.
Ügyvédi pályámhoz és a szellemiségem formálásához nagyban hozzájárultak az egyetemi éveim alatt az ERASMUS által tett külföldi útjaim. Fél év Portugáliában és fél év Vietnámban töltött tanulmányi útjaim során számtalan behatás ért, amelyek megtanították azt az alapvető, de kissé megkopott egyetemes igazságot, hogy csak a jellem számít és nem a külcsíny. Nagyon sokféle emberrel találkoztam, ami érzékennyé tett arra, hogy segítsek a rászorulóknak. Az ügyvédi hivatás lényege pedig azt gondolom, hogy éppen ez, segíteni! Az irodában nem egyedül dolgozok, hanem édesapámmal, aki 32 éves tapasztalattal bír az ügyvédi pályán, és másik kollégámmal, akik szintén osztják, sőt alapvetésnek tartják az általam említett szellemiséget. A jelen pályázat alapját képező ügy pedig éppen erről szól, segíteni annak a sok százezer magyar adósnak, akiket jogellenesen ellehetetlenítettek. Vietnámban kiberbiztonságot tanultam, így okszerűnek következett, hogy a pályázat alapjául szolgáló jogi problémát adatvédelmi szempontból közelítettem meg. Összefoglalás: A pályázatban írt ügy arról szól, hogy az ügyvéd a banki adós-ügyfele érdekében – akinek a tartozását már engedményezte a bank - a korábban használt és bevett jogi eljárások helyett egy olyan, az ügyfél-adós részére sokkal költséghatékonyabb adatvédelmi jogszabály-együttes alapján talált jogi megoldást az ügyfél számára, amely adatvédelmi jogszabályok egyértelműen az érintettek (jelen esetben az adósok) érdekeinek védelmére irányulnak. Az ügy alapja az, hogy az engedményezés következtében a követeléskezelőnek az Infotv. 66. § (2) bekezdése szerint, az adatkezelés megkezdését, azaz az engedményezést követő 20 napos határidőn belül az Infotv. 65. § (1) bekezdése szerinti tartalommal az adatvédelmi bejelentést meg kell tennie, amennyiben ezt elmulasztja, úgy minden kétséget kizáróan AZ ENGEDMÉNYEZÉST KÖVETŐ 21. NAPTÓL KEZDŐDŐEN JOGELLENES, AZ INFOTV. RENDELKEZÉSEIBE ÜTKÖZŐ ADATKEZELÉST FOLYTAT. Jogellenes adatkezelés esetében alkalmazni kell az Infotv. 17. § (2) bekezdés a) pontját, amely szerint, ha az adatkezelés – a fentiek alapján – jogellenes, abban az esetben a személyes adatokat törölni kell. A személyes adatok törlésére irányuló kereset célja nem vitatottan az volt, hogy az adós ellen indított végrehajtási eljárást ellehetetlenítse, ugyanis nyilvánvaló, hogy a végrehajtási záradéknak kötelező tartalmi elemei az adós ügyfél személyes adatai, így a személyes adatok törlésével a végrehajtási záradék „kiüresedik”, tehát kikényszeríthetetlenné válik. Ezen stratégia helyességét ténylegesen a törlési keresetet jog- és Alaptörvényellenesen elutasító bíróságok is elismerték azzal, hogy megállapították, idézem: „A keresettel érintett személyes adatok (névadatok, születési adatok, személyi azonosító, lakóhely, zálogtárgy adatai) olyan adatok, amelyek értelemszerűen egy zálogszerződés tartalmi elemei, azok további kezelése pedig szükséges a követelés behajtásához, azok kezelése nélkül a zálogjogosult jogos érdeke, a biztosított követelés kötelezettjének teljesítése nem lenne kikényszeríthető. Ezen megállapítás akkor is igaz, ha az engedményezés folytán válik valaki a biztosított követelés jogosultjává.” Csakhogy a bíróságoknak a követeléskezelők behajtási érdekeire tekintettel nincs joguk elutasítani az érintett személyes adatai törlésére irányuló keresetét abban az esetben, amikor is a követeléskezelő teljesen nyilvánvalóan jogellenes adatkezelést folytat. Az ügy horderejét jól mutatja, hogy amennyiben a polgári bíróságok helyt adtak volna a személyes adatok törlése iránti kérelmünknek, akkor az az engedményezett követelésekre vonatkozóan minden olyan adós részére megalapozhatná az Infotv. 23. § (1) – (2) bekezdésére alapított kártérítés és sérelemdíj iránti igényt, akinek az adatkezelő jogellenesen használta a személyes adatait. Ez országosan ezermilliárd forintnyi jogellenesen behajtott állományt jelenthet. A pályázatban foglaltak a 2018. május 25. napja előtt történt engedményezések esetén.
Adatvédelmi csoportunk számos ügyfelet – legyen szó startupokról vagy multinacionális vállalatokról – segít kiberbiztonsági, adatvédelmi és megfelelőségi kérdésekben. Irodánk szektorspecifikus szakértelmével, globális lefedettségével és integrált szolgáltatási modelljével képesek vagyunk hazai és nemzetközi ügyekben egyaránt hatékonyan reagálni ügyfeleink igényeire. Munkánk során kiemelten fontosnak tartjuk a technológia által kínált lehetőségek kiaknázását annak érdekében, hogy még gyorsabb és kifinomultabb tanácsadást nyújthassunk a folyamatosan változó adatvédelmi szabályozási környezetben. Az Európai Unió Bírósága Schrems II. döntésének nyomán jelentős változások következtek be az adatvédelem világában - azoknak a vállalkozásoknak, amelyek Európából harmadik országba személyes adatokat továbbítanak egyedi adattovábbítási hatásvizsgálatot kell végezniük az adattovábbítás előtt. A Schrems II. követelményeinek való megfelelés komoly kihívást jelent még a legkifinomultabb eszközökkel és jelentős erőforrásokkal rendelkező társaságok számára is. A kihívásra reagálva adatvédelmi csoportunk létrehozott egy úttörőnek számító jogi-technológiai eszközt, a Transfer Tool-t, amely egyedülálló adattovábbítási értékelési módszertant biztosít a felhasználó számára. A módszertan kifejezetten arra szolgál, hogy segítsen a társaságoknak azonosítani és kezelni a személyes adatok harmadik országokba történő továbbításával kapcsolatos adatvédelmi kockázatokat. Rendkívül átfogó – globális hálózatunkra támaszkodva elkészített és naprakészen tartott – több mint 70 előre kitöltött országmodult, egy pontozási mátrixot és súlyozott értékelési kritériumokat tartalmaz a hatékony döntéshozatal elősegítése érdekében. Az eszköz folyamatos és kulcsfontosságú támogatást nyújt ügyfeleink számára, hiszen a globális adattovábbítás egyre inkább a mindennapi munkafolyamatok szerves részét képezi. A Transfer Tool-nak köszönhetően logikusan és következetesen lehet értékelni a harmadik országok jogszabályait és hatósági gyakorlatát, a meglévő garanciák szintjét, valamint a személyes adatok továbbítása során a hatóságok hozzáférése által okozott kár súlyosságát és valószínűségét. A felhasználóbarát felületnek és az innovatív funkcióknak köszönhetően a Transfer Tool rendkívül népszerű ügyfeleink körében, globális szinten többszáz szervezet használja aktívan, a budapesti adatvédelmi csoportunk is számos adattovábbítás tekintetében segített eligazodni magyar és külföldi ügyfeleknek az összetett szabályozási követelmények között a Transfer Tool segítségével.
Dr. Pauker Zoltán vagyok, Magyarország egyik vezető adótanácsadó cége, az Andersen Adótanácsadó Zrt. vezető menedzsere, a cég adóeljárási üzletágának vezetője. A pályázatban bemutatásra került esetben az Ügyfelet egy speciális adó-visszaigénylési eljárásban képviseltem, amelyben több tízmillió forint általános forgalmi adót kívántunk visszakérni az adóhatóságtól. Az eljárás maga több mint 1,5 évig tartott és ezalatt az idő alatt született három elsőfokú határozat, egy felügyeleti intézkedés és egy fellebbezési eljárásban hozott másodfokú határozat is. Maga az ügy a követelés elévülésének kérdése körül forgott és lényegében az egész eljárás során arra kérdésre kellett megtalálni a helyes választ, hogy amennyiben van egy olyan adóhatósági döntés, amelyben az adóhatóság arra az álláspontra helyezkedik, hogy az Európai Bíróság döntésének közététele kapcsán azon időpont mérvadó, amikor azt az Európai Bíróság közzétette a honlapján, majd egy későbbi döntésében már a megváltozott adóhatósági értelmezésre hivatkozással azt mondja, hogy azon időpont számít a döntés közzétételét illetően, amikor az Európai Bíróság ítéletének rendelkező része publikálva lett az Európai Unió hivatalos lapjában, akkor a két időpont közül melyiket kell figyelembe venni. Amennyiben az adóhatóság eredeti értelmezését fogadjuk el, úgy az Ügyfél jogosult a visszatérítésre, amennyiben azonban a második értelmezést tesszük magunkévá, akkor az adó visszaigényléséhez való jog elévültnek tekinthető. A jogorvoslati eljárásban – talán elsőre furcsának tűnő módon – nem volt vitatott, hogy a kérdéses bírósági döntés közzétételének a dátuma azon időpont, amikor annak rendelkező része az Európai Unió hivatalos lapjában publikálva lett és így az adó-visszaigényléshez való jog elévült. Ugyanakkor a kérelemben a jogos várakozás elvére hivatkozva bemutatásra került, hogy az adóhatóságnak már van egy olyan véglegessé vált és utólag sem módosított határozata, amelyben konkrétan leírta, hogy az Európai Bíróság döntésének közététele kapcsán azon időpont mérvadó, amikor azt az Európai Bíróság közzétette a honlapján. Márpedig, ha egyszer már leírta az adóhatóság egy döntésében, hogy mit gondol a kérdés kapcsán, akkor utólag ugyanazon tényállás vonatkozásában már nem hozhat az eredeti döntésével ellentétes határozatot. Az elévülés tehát végsősoron figyelmen kívül hagyható. A feletess adóhatóság a jogos várakozás elvére történő hivatkozást teljes mértékben elfogadta és utasította az elsőfokú adóhatóságot a visszatartott általános forgalmi adó kiutalására.
Szakmai tevékenységem során 16 évig dolgoztam adójogászként az adóhatóság (APEH, NAV) különböző szerveinél és szakmai területein. Hosszabb időt az általános forgalmi adó ellenőrzési területen töltöttem el főtanácsosként, majd a Nemzeti Nyomozóirodánál felderítő adónyomozóként folytattam pályafutásomat. 15 éve adójogász specialista ügyvédként folytatom pályafutásom. Szakmai múltamnak köszönhetően nem csupán az adójogszabályokról, de az adóhatósági jogalkalmazásról is átfogó ismeretekkel rendelkezem.Szakmai tevékenységem során jogi tanácsadást nyújtok ügyfeleimnek adóügyekben, és képviselem őket az állami (NAV) és önkormányzati adóhatóságok előtt az egész ország területén. Emellett védőként is fellépek a NAV bűnügyi szakterületén indított nyomozásokban és a bírósági eljárások során. Az elmúlt, több, mint 30 év során különböző számos olyan ügyben jártam el, ahol az adózó terhére vagy kiemelkedően magas adókülönbözetet (adóhiányt) állapított meg az adóhatóság vagy ahol a bírósági gyakorlat alakulásához sikeres képviselettel én magam is hozzájárulhattam. Az adóügyekben történő eljárásaimat folyamatos szakmai érdeklődés követte már az adóhatóság kötelékében történő munkavégzésem, később ügyvédi tevékenységem során is. Az adójogászként innovatív megközelítést alkalmazok, és az Európai Bíróság irányadó gyakorlatát is figyelembe véve új nézőpontokat hoztam létre bizonyos anyagi és eljárási kérdésekben. Publikációim tanúskodnak erről, és rendszeresen részt veszek adójogi konferenciákon, mint szervező és előadó. Az adójog területén megjelent publikációim és az általam elért eredmények elismeréseként számos díjat és elismerést kaptam. 2016-ban a Haszon Magazin az 100 legjobb magyar ügyvéd közé választott adójogi szakjogászként. A Wolters Kluwer Hungary Kft. által alapított Jogászdíj pályázatán 2020-2021-ben az év jogásza/csapata adójogi kategóriában 2 pályaművel is short list-re kerültem . Az általam képviselt ügyben az ügyfél egy önkormányzattal folytatott eljárásban vitatta a helyi iparűzési adófizetési kötelezettség jogalapját. Az adózó azzal érvelt, hogy az önkormányzat területén nem rendelkezett fiókteleppel, és ezért nem áll fenn az adófizetési kötelezettsége. Az ügyfél számos bizonyítékot terjesztett elő az állításának alátámasztására, azonban nem adta át az adóhatóságnak azokat az iratokat, amelyeket a helyi iparűzési adó alapjának megállapítása szempontjából nem tartott relevánsnak. Az ügyben összesen tizenkét bírósági felülvizsgálatra és egy másodfokú adóhatóság általi megsemmisítő és új eljárásra utasító határozat meghozatalára került sor. Az ügyben meghozott 13 elsőfokú határozattal szembeni jogorvoslat során a másodfokú adóhatóság megsemmisítő határozatán túl 11 esetben a bíróság is helyt adott a keresetünknek és megsemmisítette az adóhatósági határozatokat. Az adóügyek összetettek és gyakran bonyolultak, és az eljárásjogi rendelkezések megértése és alkalmazása kulcsfontosságú a sikeres jogi képviselethez. Az eset rávilágít arra, hogy az adózók számára a jogorvoslat során a procedurális hibák és az eljárási jogszabályok megsértése is jelentős szerepet játszhat az eredményesség szempontjából. Az ügyben elért sikerek jogbiztonságot és hivatkozási alapot teremtenek a hasonló adóügyekben érintett adózók számára. Az eljárásjogi rendelkezések minden adózó esetében fontosak, mivel az anyagi jogszabályok érvényesülését csak a törvényes eljárások keretei között megállapított tényállások biztosíthatják. Az eset arra is rámutat, hogy a bíróságok az adózói jogok érvényesülését szem előtt tartva döntenek a ténybeli és jogi érvelés alapján az adóhatósági döntések felülvizsgálatakor. Büszke vagyok arra, hogy az ügyben az eljárásjogi jogsértések felszínre hozásához és az eljárásjogi szabályok jogértelmezéséhez adójogi szakértelmemmel hozzá tudtam járulni és tudásomat, valamint tapasztalatom hatékonyan felhasználni az ügyfél védelmében.
Két budapesti ügyvédi iroda együttműködésével létrehoztunk egy hatékony dokumentum- és szerződés-automatizálási folyamatot, aminek eredményét már külső ügyfelek számára is értékesíteni tudtunk. A dokumentum-automatizálásirendszer használatával növeltük az irodák hatékonyságát, és a projekt keretében létrehozott termékeket azóta elégedetten használják ügyvédek, ügyvédjelöltek, és az irodák ügyfelei is. Az irodák mintegy 3 évvel ezelőtt kezdtek el foglalkozni a legal tech, különösen az automatizált okiratszerkesztés gondolatával. A Legito nevű no-code automatizációs platformját választották a projekt végrehajtásához, mely felhőalapú és a jogi munkafolyamatok széles skáláját fedi le az okiratszerkesztéstől az elektronikus aláírásig. A platformon létrehozott, vizuális elemekből felépített kérdőívek válaszai alapján akár negyedannyi idő alatt készülhetnek el egyes szerződések, dokumentumok. Míg a fejlesztés első szakaszába a cégdokumentumok és egyszerűbb szerződések kerültek bevonásra, addig az irodák munkatársai jelenleg tranzakciós szerződések (üzletrész-adásvételi szerződés, szindikátusi szerződés, stb.) automatizálásán dolgoznak. A platform lehetőséget biztosít külső alkalmazások integrálására, valamint külső fejlesztők bevonásával bővítményeket is fejlesztettünk hozzá. Az egyik bővítmény lehetővé teszi a platform és egy hazai online cégadatbázis összekapcsolását, így gyorsabbá és biztonságosabbá válik a cégadatok rögzítése. Más fejlesztett bővítménnyel, például számokkal megadott pénzösszegeket betűvel írt formába alakíthatunk át automatikusan. Automatizálási megoldásunkat emellett elérhetővé tettük ügyfeleink számára is, és egy szórakoztatóipari cég a megoldásunknak köszönhetően tudta egyszerűsíteni HR folyamatait, az automatizált munkaszerződéseknek és mellékleteiknek köszönhetően. A felhasználók visszajelzési alapján, elmondható projektről, hogy a dokumentumok éles bevezetése után jelentősen csökkent az idő, melyet a felhasználók szerződések létrehozására fordítottak, növelte az irodák versenyképességét, növelte az irodai kollegák elköteleződését és – nem utolsó sorban – szabadidejüket is.
Fontos megvizsgálni, hogy valójában mik is azok a digitális bizonyítékok, amelyek alapján egy adott ügyben adott bíróság döntést tud hozni a Facebookon rágalmazó, gyalázkodó, harmadik féltől származó megjegyzésekkel kapcsolatban, hiszen ameddig nem vagyunk tisztában ezeknek a pontos fogalmával, nem is alkothatunk róluk véleményt, és nem is hozhatunk meg ez alapján ítéletet. Azonban már a vizsgálat elején szeretném pontosítani, hogy általános igazság nincs, ezért általánosan igaz válasz nem adható a kérdésre. Egy nagyon nehéz és szerteágazó kérdéskörről beszélünk. A közösségi oldalak alapelvei előírják a működési szabályaikat, de nem határozzák meg pontosan azok tartalmát. Ezeket minden esetben önállóan kell vizsgálni, és fontos a sértett (sértetettek) szerepe és a bennünk kiváltott hatás. A rágalmazás, a becsületsértés és a gyűlöletbeszéd az egyik legelterjedtebb bűncselekménytípus a közösségi oldalakon, éppen ezért számos problémát fog felvetni a jövőben. Különbséget kell tenni a nagy nyilvánosság megítélése szempontjából azon esetek között, amely álláspontom szerint a sérelemdíj összegére és a nagy nyilvánosság megítélésére lehetnek kihatással. A legenyhébb megítélés alá az esik, amikor a másik személyt az elkövető a saját közösségi oldalán minősíti, név szerint említi meg egy bejegyzésben. Például: „Híres Tamás énekes fiatalon drogfüggő volt”. Ebben az esetben a nagy nyilvánosság szerepe függ attól, hogy az elkövető hány ismerőssel rendelkezik az adott közösségi platformon. Illetve azt is vizsgálni kell, hogy az elkövető közösségi oldala „privát”-e, tehát kizárólag az őt ismerők láthatják-e, vagy „nyilvános”, amikor bárki ismeretlenül is meg tudja nézni a posztjait. Ebben az esetben lehetőség van tovább osztani az adott bejegyzést és sokkal nagyobb számú felhasználóhoz tud eljutni az adott információ. A második szintre tartozik, amikor az elkövető a sértettet külön úgy jelöli meg, hogy arról a sértett értesítést kap és más személyek is megtalálják az adott posztot, akik a sértett nevére keresnek. Például: „@Híres Tamás énekes fiatalon drogfüggő volt” ebben az esetben @ megjelölés megjelenik a sértett közösségi oldalán és közvetlenül elérhető számára a poszt. Itt a sértett eldöntheti, hogy ezt jóvá hagyja-e és megjelenik a saját oldalán is (nyilván nem teszi ezt meg), de ettől függetlenül, aki az adott személyre keres, megtalálja a posztot. Itt már érezhetően nagyobb szerepet kap a nyilvánosság és több felhasználóhoz tud eljutni az adott információ. A következő szint, amikor egy felkapott újság, tv vagy bármilyen közösségi média oldalán, avagy esetleg egy másik közszereplő oldalán követik el a jogsértést, és ott említik név szerint sértettet. Ebben az esetben a közösségi oldal teljes követőtáborához eljut az adott információ és nyilvános oldal lévén szabadon tovább lehet azt osztani. Ebben az esetben valósul meg a legnagyobb mértékben a nyilvánosság, hiszen innentől kezdve az adott információ „szabad úton jár” és a közösségi oldalon szinte korlátlan számú személyhez el tud jutni, bárki számára lementhetővé és tovább posztolhatóvá válik. Egy különös esetről is beszélnünk kell, amikor közvetlenül a másik fél oldalán valósul meg a bűncselekmény. Például az elkövető a másik fél oldalán az alábbi megjegyzést teszi: „Híres Tamás, te fiatalon drogfüggő voltál”. esetben az adott személy ismerőseinek a számát és az oldalának a nyilvánosságát kell figyelembe venni. Ha magánszemélyről beszélünk, az okozott sérelem mértéke az ismerősök számától függ. Amennyiben viszont ismert személyről van szó, akkor a követők számától. Utóbbi esetben álláspontom szerint elengedhetetlen vizsgálni a bűncselekménnyel megvalósuló egyéb okozott vagyoni hátrányokat is. A nagy nyilvánosság álláspontom szerint a közösségi oldalon való posztolással minden esetben megvalósul, annak mértékét azonban minden esetben vizsgálni kell. Nagyon fontos vizsgálni a poszt, komment közösségi oldalon töltött idejét, amely kihet a sérelemdíj összegére is.
