A szakemberek számára nem újdonság a rövidítés, a laikus munkavállalók számára azonban még sokszor ismeretlen kifejezés a HSE. Tisztázzuk is rögtön az elején, mit jelent a rövidítés? A HSE az angol Health, Safety, Enviroment szavak kezdőbetűjéből áll, ami az egészség-, biztonság- és környezetvédelem kifejezéseket takarja. Viszonylag új szakterületről van szó – a magyar munkavédelmi törvény csak 1998-ban született meg -, ezért a magyar rövidítés egyelőre nem honosodott meg, az angol HSE rövidítés használata az elterjedt.

Mi a HSE célja?

A HSE – és persze a mögötte lévő jogszabályok összessége – egy összetett normarendszert takar, aminek megalkotását a jogi szabályozókon túl komoly erkölcsi, pénzügyi és tulajdonosi motiváció is indokolta.

Munkavédelem, egészség- és biztonságvédelem

Az emberi élet és egészség mindenek feletti védelme a HSE egyik fő mozgatórugója, és ez független attól, hogy munkavállalóról, üzemi-szolgálati területen tartózkodó személyről, vagy egyszerűen csak egy ott vendégként vagy véletlenül tartózkodó személyről beszélünk. Sőt, a HSE szabályrendszer felállítói jellemzően figyelembe veszik a lelki egészséget is. Ez nem is csoda, hiszen a testi és lelki egészséghez való jog az alkotmányban rögzített egyetemleges jog.

Persze a HSE szabályok megalkotásakor nem szabad figyelmen kívül hagyni a már említett pénzügyi-tulajdonosi motivációt sem. Ha a kidolgozott normarendszert betartják, akkor kiküszöbölhető, vagy legalább is minimalizálható a munkavégzéssel összefüggő balesetek, megbetegedések költségei. Arról nem is beszélve, hogy egy-egy ilyen esemény hátrányosan érintheti az adott cég megítélését, így ilyen szempontból is érdemes a HSE normarendszerét betartani.

Környezetvédelem

A környezetvédelem fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint a különböző világszervezetek egymást érő jelentései, amelyekben kongatják a vészharangot. A klímavédelem, a fenntartható fejlődés, az egészséges ivóvízkészlet vagy a CO2 emisszió csak néhány kiragadott kulcsszó, amivel az állampolgárok nap mint nap találkozhatnak. A vállalkozások működésére jellemző trend, hogy igyekeznek a jogi szabályozókon túl a társadalmi elvárásoknak is egyre inkább megfelelni, ha a környezetvédelemről van szó. Megfigyelhető például, hogy egyre több cég vezet be új csomagolástechnológiát, hogy csökkentsék a keletkező hulladék mennyiségét. Felismerték, hogy bizonyos fogyasztói rétegek vásárlási döntését komolyan befolyásolja ez az apró, de nem elhanyagolható újítás. A HSE területhez tartozik természetesen az is, hogy az adott vállalat működése közben betartsa a kötelező környezetvédelmi szabályokat, ami számos területet érinthet a gyártás, feldolgozás, raktározás, hulladékkezelés, megsemmisítés stb. fázisokban.

HSE és jogi környezet

A jogszabályok csúcsán Magyarország Alaptörvénye, vagyis az alkotmány áll, amelynek a XVII., a XX. és XXI. cikkében határozta meg a jogalkotó a munkavédelmet és környezetvédelmet érintő alapvető jogokat.

XVII. cikk

(1) A munkavállalók és a munkaadók – a munkahelyek biztosítására, a nemzetgazdaság fenntarthatóságára és más közösségi célokra is figyelemmel – együttműködnek egymással.

(2) Törvényben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamint szervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy egymással tárgyalást folytassanak, annak alapján kollektív szerződést kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, amely magában foglalja a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát.

(3) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.

(4) Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz.

XX. cikk

(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.

XXI. cikk

(1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.

(2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt – törvényben meghatározottak szerint – helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni.

(3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni.

A HSE normarendszerének kulcsfontosságú jogszabálya az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (Mvt.), amely kibontja az Alaptörvényben megfogalmazott jogokat és minden szervezett munkavégzésre kiterjedő hatállyal állapítja meg a munkáltatók és munkavállalók alapvető kötelezettségeit és jogait.

Az Mvt. rendelkezése szerint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját – a jogszabályok és a szabványok keretein belül – a munkáltatónak kell meghatároznia [ahogy azt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény is deklarálja a munkáltató alapvető kötelezettségei között – 51. § (4)]. Itt tehát hatalmas felelősség hárul magára a munkáltatóra, hiszen a jogszabályok csupán iránymutatásokat adnak, a konkrét intézkedési terveket és döntéseket a munkáltatónak kell meghoznia.

Szintén fontos és sokat hivatkozott jogszabály a 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról.

A munkavállalók képviseletének biztosítása a munkahelyen az egészséget és biztonságot érintő kérdésekben a 89/391/EGK munkavédelmi keretirányelven alapuló jog.

A HSE, mint szakterület mélységét jelzi, hogy a Wolters Kluwer Jogtár platformján elérhető HSE modul közel 500 jogszabályt tartalmaz, ebből 201 a munkavédelem, 59 a tűzvédelem, 238 pedig a környezetvédelem kategóriába tartozik. Az EU-s munkavédelmi szabályok között több mint 120 joganyagot találunk, de a HSE szakemberek munkájában napi szinten megjelenő dokumentációs kötelezettséghez is több tucatnyi formanyomtatvány tartozik.

Miből áll egy HSE szakember munkája?

Azon túl, hogy természetesen ismernie kell a HSE jogszabályi környezetét – ami persze folyamatos változásban van -, olyan „tételeket” találhatunk egy munkaköri leírásban, mint például:

• Napi HSE ellenőrzések lebonyolítása
• Szükséges intézkedések meghozatala és bevezetése
• Riportok, beszámolók készítése
• Balesetek kivizsgálása
• Munkakörök kockázatértékelésének elkészítése
• Szükség esetén nagyobb gyári projektek támogatása munkavédelmi szempontból
• Oktatási tematika megtervezése és elkészítése

És hogy miért alkalmaznak a vállalatok HSE szakembereket?

A cégek többsége ma már szerencsére nem mumusként tekint a HSE-re, hanem egyetért azok morális, etikai és gazdasági szükségességével. Sokan a küldetésükben, jövőképükben is deklarálják azokat az „eszméket”, amit a HSE normarendszere szabályoz. Persze nem elhanyagolható szempont az sem, hogy ha valamit jogszabály ír elő, akkor ott bizony megjelenik a hatóság is, amely a szabályok betartását ellenőrzi, és ha szükséges, akkor szankcionál.

Bírságok, szankciók

Bírságok tekintetében igen széles a paletta, és nagy a hatóságok mozgástere. A tűzvédelmi jogszabályok megsértése estén például, ha több szabálytalanság együttesen fordul elő, akkor az egyes büntetési tételek összeadódnak, így a bírság akár 10 millió forintra is rúghat.

A tűzvédelmi hatóság és a központi szerv is jogosult bírság kiszabására. A tűzvédelmi hatóság alatt ez esetben a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező katasztrófavédelmi kirendeltséget, a központi szerv alatt pedig az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóságot kell érteni.

Jó tudni azt is, hogy ha a hatóság bírságot szabott ki, akkor a kiszabására okot adó szabálytalanságot akkor is meg kell szüntetni, ha a büntetést a cég megfizette, sőt, ugyanazért a szabálytalanságért két hónap elteltével újra kiszabható a bírság.

Az sem mellékes, hogy a tűzvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás, vagyis aki nem tartja be a szabályokat, az a morális és etikai kockázaton túl komoly pénzügyi kockázatot is vállal.

Az Mvt. is több pénzügyi szankciót szabályoz. Egyrészt a munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot szabhat ki azon munkáltatóval szemben, aki a munkavállalók életét, egészségét, testi épségét súlyosan veszélyezteti. Másrészt a hatóság közigazgatási bírságot szabhat ki azzal a természetes személlyel szemben, aki szervezett munkavégzés során az Mvt. 82/D. §-ában foglalt valamelyik tényállást megvalósítja.

Összefoglalóként megállapíthatjuk, hogy a HSE egy viszonylag új, de egyre nagyobb jelentőséggel bíró szakterület. Szerencsére már a magyar piacon is elérhető néhány olyan szoftveres megoldás, ami a HSE szakemberek munkáját támogatja, például itt, itt és itt.