A Kúria Polgári Kollégiumának öttagú jogegységi tanácsának a keresetlevél visszautasítása tárgyában hozott jogegységi határozata kimondja: ha a keresetlevél visszautasításáról rendelkező végzés ellen fellebbezés benyújtására kerül sor és a fellebbezés „elbírálása során egyértelműen megállapítható, hogy a visszautasítás feltételei nem állnak fenn, és a keresetlevél perfelvételre alkalmas, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatja, és a keresetlevél visszautasítását mellőzi.” Ugyanígy rendelkezik a másodfokú bíróság akkor is, ha a fellebbezésben a végzés hatályon kívül helyezését kérték arra tekintettel, hogy a keresetlevél a perfelvételre alkalmas.
A jogegységi eljárás lefolytatására azért került sor, mert nem volt egységes a gyakorlat abban a kérdésben, hogy a keresetlevél visszautasítása elleni fellebbezés elbírálása során milyen döntést hoz a másodfokú bíróság akkor, ha a visszautasított keresetlevél a perfelvételre egyébként alkalmas: a fellebbezéssel támadott elsőfokú végzést megváltoztatja (és a visszautasítást mellőzi), avagy hatályon kívül helyezi azt.
Kérdésként merült fel továbbá, hogy vajon lehetősége van-e a másodfoknak a fellebbezéssel támadott végzés megváltoztatására akkor, ha a fellebbező fél a „fellebbezésében helyesen, az alapul szolgáló indokok kifejtésével megjelöli a másodfokú bíróságtól gyakorolni kért felülbírálati jogkört, de a határozott kérelme nem megváltoztatásra, hanem hatályon kívül helyezésre irányul”, illetve fordított esetben, ha a fellebbezés megváltoztatásra irányul, akkor dönthet-e a másodfok a hatályon kívül helyezésről.
Az indítványozó (Fővárosi Ítélőtábla elnöke) szerint olyan eset is előfordult, amikor hatályon kívül helyezés mellett új eljárásra és új határozat hozatalára utasították az elsőfokú bíróságot.
A Kúria jogegységi döntésében rámutatott arra, hogy: “A megalapozatlan visszautasítás azt jelenti, hogy az elsőfokú bíróság egy adott eljárásjogi kérdés érdemében nem helyesen döntött. Ezért, ha a megalapozatlan döntés megváltoztatásához minden adat rendelkezésre áll, azt a döntést a Pp. 383. § (2) bekezdése alapján meg kell változtatni.”
Mivel az elsőfokú bíróság csak a keresetlevél visszautasítása kérdésében hoz alakszerű határozatot (ellenkező esetben ugyanis, azaz, ha a keresetlevél perfelvételre alkalmas, külön végzés meghozatala nélkül folytatódik az eljárás), a megváltoztatás során a másodfokú bíróság a visszautasítás mellőzését mondja ki.
A jogegységi határozat részletesen kifejti, hogy a polgári perrendtartási kódexben található „tartalom szerinti elbírálás elve” alapján nincs akadálya a megváltoztatásnak, ha a fellebbezés egyébként hatályon kívül helyezésre irányul, feltéve, ha „a fél a fellebbezésében helyesen, az alapul szolgáló indokok kifejtésével megjelöli a másodfokú bíróságtól gyakorolni kért felülbírálati jogkört”, azaz a „felperes a keresetlevele perfelvételre való alkalmasságának kimondását és erre tekintettel a visszautasítása mellőzését kívánja elérni”. Ugyanez a helyzet fordított esetben is, azaz akkor, ha a fellebbezés megváltoztatásra irányul, de annak indokai alapján hatályon kívül helyezésnek van helye.
Fontos kiemelni, hogy a Kúria álláspontja szerint ellenben hatályon kívül helyező és új eljárásra utasító végzést kell hoznia a másodfoknak abban az esetben, ha a fellebbezés alapján nem bírálható el a keresetlevél perfelvételre való alkalmassága („a keresetlevél további vizsgálata szükséges”).
Joganyag: 1/2019. PJE határozat
Módosította: –
Megjelent: MK 2019/122. (VII. 12.)
Hatályos: –
Megjegyzés: jogalkalmazás egységesítése
