Budapest, 2013.július 31. – 8457 törvénycikket tartalmaz a Corpus Juris Hungarici, amely mostantól a CompLex Kiadó, a holland Wolters Kluwer csoport tagja által gondozott jogi adatbázisról, a Jogtárról is elérhetővé vált. A gyűjtemény, amely a Szent István király uralkodásától 1948-ig tartó időszak törvényalkotásának dokumentumait gyűjti össze, a mai emberek számára is érdekességként, sokszor megdöbbentő, máskor megmosolyogtató törvényekkel igazi kuriózumként szolgál.
Érdekes szemezgetni azok között a törvénycikkek között, amelyek több évszázada határozták meg őseink életét: önkéntelenül is párhuzamot vonhatunk a régi törvénycikkek és a mai jogszabályok rendelkezései között. A Corpus Juris Hungarici az államalapítástól 1948-ig terjedő időszakból 8457 törvénycikket, továbbá az 1744–1848 közötti időszakból 179 darab erdélyi törvénycikket tartalmaz. A dualista, majd a két világháború közötti Magyarországon megalkotott törvénycikkekhez készített indokolások száma pedig eléri az 1717-et.
Több szempontból is megkönnyíti a történelmi joganyag iránt érdeklődők életét a Corpus Juris Hungarici megjelenése a Jogtáron, mivel az mostantól lehetővé teszi, hogy magyarországi törvénycikket nem csupán kronológia sorrendben egymásután egy teljes címmutatóban találjuk, hanem a törvénycikk évére és számára is tudjunk keresni. Az Árpád-házi királyaink időszakából például Szent István, Szent László és Kálmán király dekrétumai alapvetően büntetőjogi és eljárásjogi rendelkezéseket tartalmaznak, s rövidségük, tömörségük megmosolyogtatónak tűnhet a mai jogszabályokat rendszeresen olvasók szemében. A mai közjogi berendezkedésünk legelső gyökerei is itt érhetők tetten: az 1291. évi XXV. törvénycikk az országgyűlés évenkénti megtartását írta elő; sőt, adótörvényeink gyökereire is bukkanhatunk e törvénycikkek között: 1231-ben a huszad szedéséről és a nyestbőradó pénzbeli megváltásáról került kiadásra törvénycikk.
Ugyanígy megtalálhatjuk a legfontosabb törvényeket Vegyesházi királyaink időszakából, de a Mohácsi csata után három részre szakadt Magyarország közjogi berendezkedésének és bíráskodásának alapjául szolgáló törvénycikkekbe is beleolvashatunk. Könnyen megtaláljuk Werbőczy Hármaskönyvét is, mely elsőként foglalta egy corpus-ba Magyarország szokásjogi rendelkezéseit.
Talán az egyik legérdekesebb pont az 1848. évi ún. Áprilisi törvények csoportja, melyben számos, mai kapcsolódással bíró törvénycikket találunk.
Az elmúlt 1000 év törvénycikkeit tematikus bontásban is elérhetjük: például a bírákra, ügyvédekre, ügyészekre, büntető anyagi és perjogra, polgári anyagi és perjogra vonatkozó legfontosabb törvénycikkek egy-egy válogatásból érhetők el.
Azoknak, akiket érdekel, hogy hogyan éltek őseink, kifejezetten érdekes olvasnivaló a Jogtáron megjelenő Corpus Juris Hungarici, ráadásul mostantól rendezett, kereshető formában.