Legislation-passes-Parliament
Jog03 január, 2023

2020-at is meghaladó a veszélyhelyzeti jogalkotás mértéke, 1172 jogszabály módosítását tette szükségessé a megyék vármegyékké történő átnevezése

A Wolters Kluwer Kft. Idén novemberben 30 éves Jogtárának adatai szerint 2022. január 1-je és december 31-e között összesen 1446 (2021-ben 1517) új jogszabály (törvény, kormány-, miniszteri vagy egyéb rendelet) jelent meg, amely bár elmarad a tavalyi rekordtól, mégis jóval magasabb a korábbi évek jogalkotási mértékéhez képest. (2020-ban 1367, 2019-ben 912, 2018-ban 849, 2017-ben 1192, a 2016-ban 1235, 2015-ben kereken 1300 jogszabályt alkotott meg a jogalkotó). A 2022-es adatok viszont kiemelkedőek, választási évben ilyen magas sosem volt még a kihirdetett jogszabályok száma. A választási éveket, mivel a választási eljárás idejére leáll az Országgyűlés törvényalkotási tevékenysége és a minisztériumok is az új Kormány megalakulásáig csak a legszükségesebb jogszabályokat alkotják meg, mindig a kevesebb kihirdetett jogszabály jellemzi (2010-ben 1142 db, 2014-ben 1030 db, 2018-ban 849 db). Az idei év 26,6%-kal haladja meg a rekordnak számító 2010-es évet.
2022 jogalkotási statisztika
A 2022-ben kihirdetett jogszabályok összesen 11.882 oldalnyi Magyar Közlönyben voltak olvashatóak, ami továbbra is trendszerűen alacsonynak mondható. 2021-ben 13.012 oldal, 2020-ban 11.824 oldal, míg a 2019-es évben 11.062 oldalnyi terjedelmű Magyar Közlöny jelent meg. Összehasonlításként 2018-ban 37.624 oldalnyi, 2017-ben 40.004 oldalnyi Magyar Közlöny (a 2016-os pedig még a 2017-es duplája, 86.578 oldal volt) jelent meg. Az utóbbi tizenkét év jogalkotási terjedelmét vizsgálva a 2010-ben 32.842 oldal, 2011-ben 42.242 oldal, 2012-ben 39.048 oldal, 2013-ban 90.345 oldal, 2014-ben 27.022 oldal és 2015-ben 28.776 oldal jelent meg.
2022 jogszabályalkotási statisztika
A 2022-es évben folytatódott a veszélyhelyzeti jogalkotás. Az idei évben összesen 267 db olyan Kormányrendelet született, amit a veszélyhelyzetre hivatkozva alkottak meg. Ez az összes jogszabály 18,5%-a, de ha csak a kormányrendeleteket vesszük alapul (összesen 637), akkor ezek 41,9%-a veszélyhelyzeti jogalkotás volt. Külön kiemelendő, hogy mindezekből 82 db-ot a Kormány az év utolsó két hónapjában, novemberben és decemberben fogadott el, vagyis a veszélyhelyzeti jogalkotás 30,7%-a arra az időszakra esett, amikor a koronavírus miatti veszélyhelyzet jogilag már nem állt fenn, és a háború közvetlen veszélye sem volt jelentős. Külön érdekesség, hogy olyan jogszabályok kerültek veszélyhelyzetre hivatkozva kormányrendeleti szinten elfogadva és kihirdetve ebben az időszakban, mint a 2023-as költségvetési törvény teljes átstrukturálása vagy a 30 év alatti anyák kedvezménye. Érdemes kiemelni a veszélyhelyzeti jogalkotással kapcsolatban, hogy az idei év intenzitása meghaladja a 2020-as év veszélyhelyzeti jogalkotásának az intenzitását (2020-ban 257 rendelet volt), jóllehet ez volt az az év, amikor a koronavírus járvány berobbant azonnali megoldásokat kellett adni a járvány megfékezésére.
Mindemelett a megalkotott kormányrendeletek száma csökkent a tavalyi évhez képest a Jogtár adatai szerint. 2022-ben 637 db kormányrendelet került megalkotásra, szemben a 2021-es 832 darabbal (2020-ban 732, 2019-ben 371, 2018-ban 324, 2017-ben 532, 2016-ban 501, 2015-ben 493, 2014-ben 397, 2013-ban 565, 2012-ben 447, 2011-ben 379 és 2010-ben 376).

2022 jogszabályalkotási statisztika
A Jogtár adatai szerint 2023. első napján 1917 norma lépett hatályba, módosult, vagy helyezték hatályon kívül (2022. január 1-jén ez a szám 782 volt). Ezzel az elmúlt 12 év második legnagyobb jogszabályi változásával köszönthettük az új évet, ezt csak a 2018-as év tudta eddig felülmúlni. 2021. január 1-jén (942), 2020. január 1-jén (758) és 2019. január 1-jén (686), 2018. január 1-jén 2010, 2017. január 1-jén 1889 darab, 2016. január 1-jén 1016 darab, 2015. január 1-jén 763 darab, 2014. január 1-jén 1114 darab, 2013. január 1-jén 1249 darab, 2012. január 1-jén 1612 darab, 2011. január 1-jén 1398 darab, 2010. január 1-jén pedig 869 darab volt. Az év eleji változások között találjuk például a munka törvénykönyvét érintő átfogó változásokat is, melyeket a szintén idén jubileumát ünneplő, 20. Visegrádi Magyar Munkajogi Konferencián fogunk feldolgozni.
2022 jogszabályalkotási statisztika
Érdemes kiemelni, hogy 2023. január 1-jével összesen 1172 jogszabály módosult a megyék vármegyékké történő átnevezése miatt. Ebből a számból két, közvetlen karácsony és szilveszter előtt megjelent kormányrendelet [a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 320 db, az 546/2022. (XII. 22.) Korm. rendelet pedig 289 db] 609 kormányrendelet módosítását vállalta magára.

Az év utolsó pár napját ismét felgyorsult jogalkotási tempó jellemezte. A két ünnep közötti időszakban, az év utolsó öt munkanapján (december 26-30) összesen 9 Magyar Közlöny jelent meg (összesen 223 Magyar Közlöny volt, 2022-ben 246, 2021-ben, 2020-ban 298 darab), összesen 1609 oldal terjedelemben (2021-ban 939 oldal), vagyis az éves közlönytermés 13,5%-a (tavaly 7%) erre a pár napra esett. Tekintettel arra, hogy a karácsony utáni első közlöny december 27-én 20 óra 01 perckor jelent meg a magyarkozlony.hu oldalon, ha az év utolsó közlönyeinek anyagait új évig végig szerettük volna olvasni és 27-én éjfélkor állunk neki az olvasásnak, akkor naponta 402 oldalt kellett volna elolvasnunk, hogy végezzünk vele. Ha napi 8 óra alvással számolunk, akkor ez minden ébren töltött órában 25 oldalnyi jogszabályszöveg elolvasását jelentette volna.
Ezen az utolsó pár napon összesen 924 jogszabály módosítását rendelte el a jogalkotó.

A jogszabályokat lebontva azt látjuk, hogy csökkent a kihirdetett törvények száma. 2022-ben összesen 81 törvény született (2021-ben 151, 2020-ban 179, 2019-ben 128, 2018-ban 139, de 2017-ben 208 és 2016-ban is 190).
A legaktívabb minisztérium az elmúlt évben az Agrárminisztérium volt 161 rendelettel (2021-ben 51, 2020-ban 71, 2019-ben 67, 2018-ban 55), ezzel visszavette vezető helyét. A tárcánál az év vége érdekesen alakult, mivel egészen december 27-ig csak 37 rendelete volt, és december 27-én, a Magyar Közlöny 215. számában hirdettek ki 124 rendeletet. Ez a 124 rendelet valójában egyetlen rendelet is lehetett volna, mivel mindegyik rendelet valamely más agrárügyi rendeletben cserélte le a „megye” szövegrészt „vármegye” szövegre, így mindez egy salátarendelet 124 alcímében megoldható lett volna, de a jogalkotó valamiért úgy döntött, hogy ezek a maximum 1 vagy 2 db §-t tartalmazó alcímek önálló rendeletként jelennek meg.

A top háromban az Agrárminisztériumot a Belügyminisztérium követi 83 rendelettel (2021-ben 52, 2020-ban 61, 2019-ben 49, 2018-ban 46), majd meglepetésre, hatalmas növekedéssel az Igazságügyi Minisztérium 42 rendelettel (2021-ben 20 db volt) és szintén meglepetésre, szintén jelentős emelkedéssel a negyedik helyen a Honvédelmi Minisztérium végzett 39 rendelettel (2021-ben 27 db volt). Mindehhez az is szükséges volt, hogy az éves szinten sok rendelet kiadó Innovációs és Technológiai Minisztérium (megszűnésig 15 db rendelet) és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (megszűnésig 17 db rendelet) a választás után és az ősz során megszüntetésre és átszervezésre kerüljön. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium 30, a Pénzügyminisztérium 28 rendeletet, a Külgazdasági és Külügyminisztérium 28 rendeletet, az Építési és Beruházási Minisztérium és a jogutód Építési és Közlekedési Minisztérium összesen 18 rendeletet, a Kulturális és Innovációs Minisztérium 12 rendeletet, az Energiaügyi Minisztérium 10 rendeletet, a Területfejlesztési Minisztérium 3 rendeletet, a Miniszterelnök 2 rendeletet, a Miniszterelnök kabinetfőnöke 23 rendeletet, a Miniszterelnökséget vezető miniszter 30, a Tárcanélküli miniszter pedig 3 rendeletet adott ki. Megszűnésig a Nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter 12, a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter 1 rendeletet jegyzett.

Az Alkotmánybíróság aktivitása hasonló volt a 2021-es évhez, 2022-ben 30 határozatot hozott. Rekordot döntött azonban a Köztársasági elnök által kiadott határozatok száma a tavalyi 646 határozatról 354 határozatra esett vissza. Az Országgyűlés által kiadott határozatok száma a tavalyi 40-ről 62-re emelkedett. Jelentősen kevesebb határozatot hozott a Kormány, a 2021-es 1012 határozat után 2022-ben csak 696 határozat született.
Kisebb változások figyelhető meg a kiadott rendeletek számában az előző évvel összevetve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál (18-ról 20-ra), a Nemzeti Banknál (66-ról 58-ra) és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által kiadott rendeletek számánál (9-ről 10-re). A tavaly három hónap alatt 22 rendelettel debütáló Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnöke 2022-ben 41 rendeletet alkotott. A rendeletalkotási jogot kapott Országos Atomenergia Hivatal elnöke 2022-ben 11 rendeletet adott ki.

 
 

A Wolters Kluwer vállalatról

A Wolters Kluwer (WKL) világszinten vezető szerepet tölt be az egészségügy, az adózás és pénzügy, a közigazgatás, a kockázatkezelés, valamint a jogi megfelelőségi és -szabályozási szektorban dolgozók számára nyújtott szakmai információk, szoftvermegoldások és szolgáltatások terén. Nap mint nap segítünk ügyfeleinknek a legfontosabb szakmai döntéseik meghozatalában azáltal, hogy olyan szakértői megoldásokat kínálunk számukra, melyek ötvözik a professzionális szakmai ismereteket a specifikus technológiával és szolgáltatásokkal.

Kapcsolatok
Balázs Cseh
Balázs Cseh

Customer Experience Director

 
Legal & Regulatory
Back To Top