A BDT2020. 4125. szám alatt közzétett bírósági döntés értelmében: „Ha az örökhagyó a tulajdonában álló ingatlanra ingyenes (szívességi) juttatásként a leszármazója lakásvásárlása érdekében felvett banki kölcsönhöz dologi biztosítékot (zálogjog) enged, utóbb a kötelesrészre jogosult igénye szempontjából a kötelesrész alapja az ingatlannak az ingyenesen nyújtott biztosíték értékcsökkentő hatása nélkül számított értéke. A kötelesrész alapját a leszármazó által ténylegesen felhasznált tartozás nem csökkenti.”
A konkrét perben a kötelesrészre jogosultak vitatták az örökhagyó ingatlanát terhelő zálogjog és kölcsöntartozás hagyatéki teherként történő feltüntetését. Hivatkoztak arra, hogy a kölcsön kizárólag az örökös érdekében került felvételre, az abból befolyó összeget is kizárólag az örökös használta fel, és a kölcsönt is egyedül ő fizette vissza. Mindezek alapján a kölcsön nem tekinthető az örökhagyó tartozásának az álláspontjuk szerint, ezért a kötelesrész alapjának a meghatározásakor nem vehető figyelembe hagyatéki tartozásként.
Az örökös ezzel szemben akként védekezett – elismerve, hogy a kölcsönösszeget egyedül ő maga használta fel, és a kölcsön törlesztőrészleteit is kizárólag ő fizette meg –, hogy az örökhagyó egyetemleges adóstárs és zálogkötelezett volt a kölcsönszerződésben, így a halálának pillanatában fennálló tartozás összege hagyatéki tehernek minősül, így az adott ingatlan értékét illetően ezen összegekkel csökkentve kérte a kötelesrész alapját meghatározni.
A bíróság a perben lefolytatott bizonyítási eljárás alapján azonban azt állapította meg, hogy a kölcsöntartozás kizárólag az örökös tartozása volt, „az örökhagyónak a szerződésbe emelésére az alperes teljesítőképességének biztosítékaként került sor.”
A Szegedi Járásbíróság döntése szerint: „a kölcsöntartozásból fennálló tartozás nem az örökhagyó tartozása volt, így azt hagyatéki tartozásként nem lehet figyelembe venni, ezért az a kötelesrész alapját csökkentő tételként sem értékelhető. Az ingatlan dologi biztosítékul való lekötése olyan ingyenes (szívességi) juttatásnak minősül, amely – más szempontból – a kötelesrész alapjához számítható.”
Joganyag: BDT2020. 4125. szám
Módosította: –
Megjelent: Bírósági Döntések Tára (BDT) 2020/1.
Hatályos: –
Megjegyzés: joggyakorlat egységesítése
A konkrét perben a kötelesrészre jogosultak vitatták az örökhagyó ingatlanát terhelő zálogjog és kölcsöntartozás hagyatéki teherként történő feltüntetését. Hivatkoztak arra, hogy a kölcsön kizárólag az örökös érdekében került felvételre, az abból befolyó összeget is kizárólag az örökös használta fel, és a kölcsönt is egyedül ő fizette vissza. Mindezek alapján a kölcsön nem tekinthető az örökhagyó tartozásának az álláspontjuk szerint, ezért a kötelesrész alapjának a meghatározásakor nem vehető figyelembe hagyatéki tartozásként.
Az örökös ezzel szemben akként védekezett – elismerve, hogy a kölcsönösszeget egyedül ő maga használta fel, és a kölcsön törlesztőrészleteit is kizárólag ő fizette meg –, hogy az örökhagyó egyetemleges adóstárs és zálogkötelezett volt a kölcsönszerződésben, így a halálának pillanatában fennálló tartozás összege hagyatéki tehernek minősül, így az adott ingatlan értékét illetően ezen összegekkel csökkentve kérte a kötelesrész alapját meghatározni.
A bíróság a perben lefolytatott bizonyítási eljárás alapján azonban azt állapította meg, hogy a kölcsöntartozás kizárólag az örökös tartozása volt, „az örökhagyónak a szerződésbe emelésére az alperes teljesítőképességének biztosítékaként került sor.”
A Szegedi Járásbíróság döntése szerint: „a kölcsöntartozásból fennálló tartozás nem az örökhagyó tartozása volt, így azt hagyatéki tartozásként nem lehet figyelembe venni, ezért az a kötelesrész alapját csökkentő tételként sem értékelhető. Az ingatlan dologi biztosítékul való lekötése olyan ingyenes (szívességi) juttatásnak minősül, amely – más szempontból – a kötelesrész alapjához számítható.”
Joganyag: BDT2020. 4125. szám
Módosította: –
Megjelent: Bírósági Döntések Tára (BDT) 2020/1.
Hatályos: –
Megjegyzés: joggyakorlat egységesítése