Részlet Dull Attila, a Közbeszerzési Jog online szakfolyóirat 2025/3. lapszámában megjelent, „A verseny biztosítása, mint közbeszerzési alapelv?” című cikkéből.
A hazai jogorvoslati eljárások során is születtek már olyan határozatok, amelyekben a Döntőbizottság a versenykorlátozás megítélése érdekében visszanyúlt a 2014/24/EU irányelv jelen cikkben vizsgált alapelvi rendelkezéséhez.
A Döntőbizottság D.451/34/2020. határozatának alaptényállása szerint az ajánlatkérő az általa beszerezni kívánt LCD technológiát alkalmazandó kombinált eszköz egyik eleme, az ipari vezérlő számítógépre vonatkozóan előírta, hogy a telepített operációs rendszer kizárólag Linux vagy Android típusú lehet, míg a kérelmező állítása szerint az egyéb (így különösen a Windows típusú) operációs rendszerek kizárásával jogszerűtlen versenykorlátozást valósított meg ajánlatkérő.
A Döntőbizottság kifejezetten a 2014/24/EU irányelv 18. cikkére hivatkozással hozta meg a döntését, az alábbi indokolással: {A verseny tisztaságának és az esélyegyenlőséget előíró alapelvek alapján nem fogadható el az olyan feltétel állítása, amelynek következtében az ajánlatkérő egyes gazdasági szereplőket előnyhöz juttat, míg mások elé indokolatlan akadályokat állít vagy kizár a versenyből. „A 2014/24/EU irányelv 18. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében továbbá pontosításra került, hogy a közbeszerzési eljárást nem lehet azzal a szándékkal kialakítani, hogy az adott közbeszerzési eljárás kikerüljön a jelen irányelv hatálya alól, vagy mesterségesen korlátozza a versenyt és, hogy akkor tekintendő úgy, hogy fennáll a verseny mesterséges korlátozásának esete, ha azzal a szándékkal határozták meg a közbeszerzési eljárás feltételeit, hogy ezzel egyes gazdasági szereplők méltánytalan előnyhöz jussanak, vagy ilyen hátrányt szenvedjenek. Hasonlóképpen, a 2014/24/EU irányelv (74) preambulumbekezdése kifejti, hogy a műszaki leírásokat »olyan módon kell összeállítani, amely kivédi a verseny olyan követelmények révén történő mesterséges korlátozását, amelyek egy konkrét gazdasági szereplőnek kedveznek azáltal, hogy az adott gazdasági szereplő által rendszerint kínált áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások fő jellemzőit tükrözik«. Ugyancsak ezen preambulumbekezdés szerint ugyanis »lehetővé kell tenni a piacon jelen lévő műszaki megoldások, szabványok és műszaki leírások sokféleségét tükröző ajánlatok benyújtását [...]. Ezeknek a követelményeknek a tiszteletben tartása még inkább fontos, ha – ahogy a jelen esetben – a szerződés dokumentációjában szereplő műszaki leírások különösen részletesen kerültek meghatározásra. Minél részletesebben határozzák ugyanis meg a műszaki leírásokat, annál jelentősebb a kockázata annak, hogy az adott gyártó termékét előnyben részesítik.« [C–413/17. Roche Lietuva ügy ]”}.
„Az elérhető termékpiac kapcsán a Döntőbizottság rögzíti, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás előkészületi dokumentumai között kizárólag indikatív ajánlatokat mutatott be, nem mutatott be egyéb, megelőző piackutatási felméréseket. Az indikatív ajánlatkérések részletes műszaki igényeket fogalmaztak meg, ugyanakkor említést sem tesznek az operációs rendszerrel kapcsolatos speciális beszerzési igényről, és az ajánlatkérő arra vonatkozóan sem kért tájékoztatást a megkeresett gazdasági szereplőktől, hogy az általa megvalósítani kívánt rendszernek funkcionalitását tekintve van-e bármiféle műszaki akadálya az operációs rendszerek kiválasztásával összefüggésben. Az indikatív ajánlatot adó gazdasági szereplők sem közöltek információt az operációs rendszerre vonatkozóan. A kérelmező publikus forrás megjelölésével bemutatta, hogy a Windows operációs rendszer piaci részesedése az elvárt PC, mégpedig ipari kivitelű PC környezetben jelentős, sőt domináns, ehhez képest a Linux piaci részesedése csekély mértékű, az Androidra vonatkozóan mérhető adatot a publikációk fel sem tüntettek. Sem az ajánlatkérő, sem a csatolt okiratok nem cáfolják a kérelmező által bemutatott adatokat, sőt az ajánlatkérő által csatolt magánszakértői vélemény a kérelmezői állítással összhangban rögzítette, hogy az Android operációs rendszer alapvetően mobil eszközökre fejlesztett rendszer. Az ajánlatkérő nem mutatott be olyan objektív adatot, amely azt igazolta volna, hogy a fix telepítésű jegyértékesítő automatákban telepített ipari vezérlő számítógépeken Android operációs rendszer futna. Semmiképp nem mutatott be olyan igazolást, amely cáfolná a kérelmező azon állítását, mely szerint a Windows rendszer kizárásával az ajánlatkérő gyakorlatilag egyetlen gyártmányú termékre szűkítette le a valós alternatívaként figyelembe vehető, a közbeszerzésben szállítható eszközt. Az is megállapítható, hogy az ajánlatkérő a Windows operációs rendszer kizárásával egy meghatározó piaci penetrációval bíró terméket zárt ki, ezáltal jelentős mértékben korlátozta az érvényesen megajánlható eszközök, és az ilyen rendszerrel épített eszközök szállítására ajánlatot tevő potenciális gazdasági szereplők körét.”
Ezen határozatában a Döntőbizottság alapelvi jogsértést nem mondott ki, a tételes jogi rendelkezések közül elsősorban a Kbt. 58. § (3) bekezdését jelölte meg megsértett jogszabályi rendelkezésként, de annak értelmezése során figyelembe vette az alapelvi rendelkezéseket is. Kiemelendő, hogy a versenykorlátozás alátámasztása körében figyelembe vette a beszerzés tárgyának piaci viszonyait is. A vizsgált operációs rendszerek szegmensében működő gazdasági szereplők piaci részesedése, valamint azon tény, hogy az ajánlatkérő elmulasztotta a piacfelmérés elvégzését az eljárás előkészítése körében, lényegi szempontoknak minősültek a döntés meghozatala során.
Figyelmet érdemel továbbá a Döntőbizottság D.567/17/2023. határozata is, amelyben a Döntőbizottságnak egy értékelési szempont versenykorlátozó jellegét kellett megítélnie. Az ajánlatkérő 100-as skálán 30-as súlyszámot rendelt egy olyan műszaki feltételhez, amely alapján azon terméket (elektromos, kommunális takarítógép) megajánló ajánlattevőt részesíti előnyben, amelynek üzemi feszültsége 50V alatti, míg a műszaki leírásban ezen paraméter tekintetében az ajánlatkérő 400V-os maximum értéket rögzített.
A Döntőbizottság első körben az értékelési szempont beszerzés tárgyához kapcsolódását és annak indokoltságát vizsgálta, melyet megfelelőnek talált: „A Döntőbizottság, mint fentebb is hangsúlyozta, nem vitatható el az ajánlatkérőtől, hogy a beszerzési igényével összefüggésben rögzítse a műszaki feltételeket. A Döntőbizottság egyetértett az ajánlatkérővel abban, hogy a hidraulika nélküli, direkt elektromos meghajtású rendszerek lényegesen alacsonyabb karbantartási igényűek és fenntartási költségűek, mint a hidraulikus társaik. Azzal is egyetértett, hogy az 50V-os rendszerek alkalmasak a direkt elektromos meghajtásra.”
Az értékelési szemponthoz rendelt súlyszámot ugyanakkor nem találta arányosnak a műszaki jellemzők által biztosított előnyökhöz és azok tényleges jelentőségéhez mérten. Ennek a vizsgálatnak a körében a Döntőbizottság az alábbi érvelést adta elő: „Elsődlegesen a Döntőbizottság abból indult ki, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás előkészítésekor kifejezetten az egyébként 48V üzemi feszültségű TENAX ELECTRA 2.0 EVOS típusú takarítógéppel egyező műszaki tartalomra kért ajánlatokat. Az indikatív ajánlatkérésben is szerepelt azon kitétel, hogy az üzemi feszültség 48V legyen. Ehhez képest kapott indikatív ajánlatokat, kizárólag TENAX ELECTRA 2.0 EVOS típusú készülékekre vonatkozót, így nem is szerezhetett képet az ajánlatkérő a 48V feletti üzemi feszültség felett működő gépek árairól, jellemzőiről. Ebben a körben az ajánlatkérő bemutatott több olyan terméket, amelyek 48V alatti üzemi feszültséggel működnek, azonban a Döntőbizottság szerint ezzel nem támasztotta alá, hogy létezik valós verseny az 50V üzemi feszültséggel működő takarítógépek piacán. A kérelmező ugyanis a jogorvoslati eljárás során kimutatást csatolt arról, az ajánlatkérő által megjelölt termékek más feltételek nem teljesülése okán meg sem felelhettek volna a műszaki feltételeknek, tehát ezekkel érvényes ajánlatot nem is lehetett tenni, és mindezen kérelmezői hivatkozásokat az ajánlatkérő nem vitatta. [...] Mindezek a Döntőbizottság álláspontja szerint elégségesek voltak ahhoz, hogy a Döntőbizottság arra a megállapításra jusson, hogy a szóban forgó értékelési szempont azon túl, hogy súlyszáma annak valós jelentőségénél nagyobb, nem biztosítja a Kbt. 2. § (1) bekezdése szerinti verseny tisztaságát sem.”
A Döntőbizottság tehát ebben az ügyben szintén a piaci viszonyokat ítélte döntő jelentőségűnek a versenykorlátozás szempontjából, és jelen esetben alapelvi jogsértést is megállapított, kimondva a verseny tisztaságának sérelmét.
A cikk teljes tartalma:
Dull Attila: A verseny biztosítása, mint közbeszerzési alapelv?
- Bevezetés
- Jogalkotói célkitűzés vagy alapelv?
- Az EUB joggyakorlata a verseny mesterséges korlátozása tekintetében
- A Döntőbizottság joggyakorlata a mesterséges versenykorlátozás tilalma tekintetében
- A jogszabályi rendelkezések és a joggyakorlat értékelése
- Konklúzió
