A hulladékgazdálkodási ágazat új, 2023. július 1-jétől bevezetésre került koncessziós modelljének fő célja, hogy biztosítsa a hulladékgazdálkodás szabályozásáról szóló uniós irányelvekben előírt célértékek maradéktalan teljesítését.
Az új kiterjesztett gyártói felelősségi (extended producers responsibility, EPR) rendszer bevezetése is európai uniós irányelvi kötelezettségből fakad, amely kimondja, hogy a gyártóknak nemcsak magára a termékre vonatkozóan kell viselniük felelősséget, hanem a termékből keletkezett hulladék megfelelő gyűjtéséért és kezeléséért is.
A hulladékgazdálkodást, illetve az ezzel járó adminisztratív és fizetési kötelezettségeket a kormányrendelet alapjaiban alakította át, ezért fontos, hogy az új szabályozást, a kiterjesztett gyártói felelősség rendszert kellően megismerjék az érintett szervezetek, és azokat a gyakorlatban körültekintően tudják alkalmazni.
Szabó Csilla ingyenesen letölthető, „A környezetvédelmi termékdíjas rendszer átalakítása és az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer” című tanulmánya ehhez nyújt segítséget. Az írás az Adó szaklap 2023/8–9. – Egyéb adók című lapszámában jelent meg.
Az ingyenesen letölthető tanulmányból választ kaphat a következő kérdésekre:
- Hogyan épül fel az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működési modellje.
- Hogyan történik a körforgásos termékek és az azokból képződött hulladékok azonosítása, mit jelentenek a körforgásos kódok (KF-kód) karakterei.
- Melyek a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó körforgásos termékek.
- A körforgásos termékkel végzett mely tevékenységek esetében, és kinek keletkezik kiterjesztett gyártói felelősségidíj-fizetési kötelezettsége.
- Mikor jöhet szóba a körforgásos termékekkel kapcsolatos kötelezettségek átvállalása, mik a koncessziós társaság feladatai, a gyártókra vonatkozó kötelezettségek.