Bár a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 2018. január 1. óta, vagyis több mint négy éve van hatályban, a polgári és munkaügyi peres gyakorlat szereplői még mindig gyakran az „új” jelzővel illetik. A jelző talán annyiban nem meglepő, mivel a jogszabály számos vonatkozásban még „kísérleti fázisban” van: a Pp. alapján indult ügyek csak hosszabb idő alatt jutnak el a Kúriáig, amely a jogegységet megteremteni képes eseti döntéseket tud hozni egyes kérdésekben.
Milyen alkalmazási kételyek merülhetnek fel az elsőfokú munkaügyi eljárás egyes perszakaszain? Hogyan értelmezhetők megfelelően a tételes eljárásjog egyes részletszabályai?
Dr. Halmos Szilvia bíró, a XIX. Magyar Munkajogi Konferencia előadója, "Az új Pp. kihívásai elsőfokú munkaügyi perekben" című tanulmányában ezt a kérdéskört elemzi.
Miért érdemes ingyenesen letöltenie dr. Halmos Szilvia tanulmányát?
- Megtudhatja, vajon tényleg ellehetetlenítette-e az új Pp. a pertaktikát.
- Megismerheti, hogy a Pp. első éveiben felmerült értelmezési kérdéseket, bizonytalanságokat az I. Ppn-nek (a Pp. módosításáról szóló 2020. évi CXIX. törvénynek), illetve a formálódó bírói gyakorlatnak hogyan sikerült feloldania.
- Kiderül belőle, hogy mi szükséges egy jó keresetlevélhez, és mi nem.
- Megtudhatja, az I. Ppn. hatására a perfelvételi szakra eső feladatok miként gyarapodtak, melyek az anyagi pervezetés eszközei.
- Megismerheti az érdemi tárgyalási szak újdonságait.
- A tanulmány kitér arra, miért lehet azzal számolni, hogy egyes területeken eltérő jogértelmezések érvényesülnek, amelyek különféle eljárási kudarcokat (az ügyfelek számára: visszautasításokat, elutasításokat; a bíróságok számára: hatályon kívül helyezéseket, megváltoztatásokat) generálhatnak.