Podcast: Gépi döntések és emberi jog - merre tart a szabályozás?

Az epizód elérhető a Spotify-on is.

Az epizód fő témái:

• Hogyan magyarázható egy „gép” döntése? Az Európai Unió Bírósága a Dun & Bradstreet Austria ügyben kimondta, milyen magyarázatot várhatunk el egy algoritmustól: milyen adatokat használ, ezek miként hatnak a döntésre, és hogyan működik a rendszer. Bár az eset egy jelentéktelen ügyfélminősítési döntésről szólt, elvi jelentősége óriási: vajon ugyanolyan értékű-e egy „jó” döntés, ha azt gépi mintafelismerés adja, nem pedig a klasszikus jogi érvelés?
• Generációs törésvonal a jogban. A mai jogász számára szinte elképzelhetetlen, hogy olyan döntést fogadjon el, amely mögé nem lát be. De vajon húsz év múlva is így lesz? Elképzelhető, hogy a következő generáció már magától értetődőnek tartja az algoritmusok döntéseit, anélkül, hogy szüksége lenne emberi érvelésre?
• Új irányt keres a GDPR. Az EU enyhítené a kis- és középvállalkozások adminisztratív terheit, de ez csak a felszínt érinti. Egyre világosabb, hogy a jelenlegi rendszer nem működik ott jól, ahol a legnagyobb szükség lenne rá: a platformokon. A cookie-k „értelmetlen” kattintgatása és az adatkezelés átláthatatlansága egyaránt arra utal, hogy az adatvédelem területén valódi újratervezésre van szükség.
• A jog és a technológia találkozása. Ki irányítja valójában az online teret: a jog vagy a kód? A tanulmány rámutat, hogy a modern jogot nemcsak algoritmusok alakítják, hanem a szélesebb társadalmi folyamatok is. A szerzők szerint a jog nem tűnik el – még a „2061-ben meghal-e a jog?” felvetés ellenére sem –, hanem átalakul, és számos erő együtt formálja majd.
• Ki alkotja a szabályokat a digitális térben? Egyre reálisabb forgatókönyv, hogy a jogalkotó nemcsak elvárásokat fogalmaz meg, hanem konkrét kódot ír elő a platformok számára. Ennek előképei már léteznek: rendeletek mellékletei, kódtáblák, XML-sémák, amelyeket a rendszerek közvetlenül használnak. A jog algoritmussá alakítása azonban nem triviális: ez a probléma hívta életre a Rules as Code mozgalmat is, amely szerint a jogszabályokat már eleve úgy kellene megalkotni, hogy azok gépileg is egyértelműen végrehajthatók legyenek.
• A platformtársadalom átrendezi a jogot. Miközben az USA-ban a digitális kérdések többsége a First Amendment logikájából indul ki, Kínában a szabályozás inkább gyakorlati, elméleti keretek nélkül. A valódi fordulatot azonban a platformtársadalom térnyerése jelenti: a platformok újraszervezik a társadalmat, adatot gyűjtenek, algoritmusokkal irányítanak, és fokozatosan átveszik azokat a szerepeket, amelyek korábban az államhoz tartoztak.
• Testre szabott és kiszervezett jog. A digitális korban a jog egyre kevésbé általános érvényű. Megjelent a testre szabott (bespoke) szabályozás, amely konkrét óriásplatformoknak és kapuőröknek szól. Emellett terjed a kiszervezett jogalkotás is: a szabályokat gyakran maguk a szereplők dolgozzák ki, az állam pedig csak jóváhagyja azokat. Ez alapvetően rendezi át a jogalkotó szerepét.

Mi „A jövő jogásza” podcast csatorna?

„A jövő jogásza” a Wolters Kluwer Hungary hivatalos podcast csatornája, amely betekintést nyújt a LegalTech világába. Olyan vendégeket hívunk meg, akik az AI jogi szakmára gyakorolt hatásáról és innovatív szakértői megoldásokról beszélnek.

„A jövő jogásza” podcast adásai elérhetők a Spotify és YouTube felületén. 

• Spotify: „A jövő jogásza”
• YouTube: „A jövő jogásza”

Ne maradjon le a legújabb adásokról, iratkozzon fel a podcast csatornánkra!