Jog12 május, 2026

Podcast: digitalizáció, automatizáció és új szerepek az ügyvédi munkában

A jogi szektorban is egyre nagyobb szerepet kap a legaltech, a compliance és az automatizáció, de mit jelent mindez a mindennapi ügyvédi munkában? A jövő jogásza podcast epizódjában dr. Balogh Áron Péter és dr. Alexa Péter az ügyvédi praxis gyakorlati oldaláról közelítették meg a digitalizáció kérdését: hogyan formálhatók tudatosabbá az irodai munkafolyamatok, milyen szerepet kaphat az AI a jogi munkában, és hogyan rajzolódhatnak át a klasszikus ügyvédi szerep határai a legal engineerhez hasonló új jogi-technológiai szerepkörök megjelenésével.

Új szemlélet az ügyvédi működésben

Az ügyvédi munka ma már egyre kevésbé képzelhető el digitális eszközök, átgondolt ügyviteli folyamatok és technológiai támogatás nélkül. A kérdés nem pusztán az, hogy egy iroda használ-e valamilyen szoftvert vagy mesterséges intelligencián alapuló megoldást, hanem az is, hogyan építi be ezeket a mindennapi működésébe. A digitalizáció ugyanis csak akkor jelent valódi segítséget, ha az ügyvéd pontosan látja, milyen feladatokat szeretne egyszerűsíteni, milyen munkafolyamatokat érdemes automatizálni, és hol van szükség továbbra is személyes szakmai kontrollra.

A jövő jogásza podcast vendége dr. Balogh Áron Péter ügyvéd, a BCBB Partners Ügyvédi Társulás tagja, valamint dr. Alexa Péter ügyvéd. A műsorvezetők dr. Szólláth Edina, a Wolters Kluwer Hungary compliance szakértője és dr. Firniksz Judit digitális piaci szakértő. Az epizód azt járja körül, hogyan jelenik meg a digitalizáció, a compliance és az automatizáció az ügyvédi irodák mindennapjaiban, milyen új munkamódszereket hozhat az AI, és hogyan alakulhat át az ügyvédi szerep a jogi-technológiai megoldások térnyerésével.

A teljes adás elérhető a YouTube felületén.

Szollath-Firniksz-Balogh-Alexa_Podcast_nyitokep

Az epizód elérhető a Spotify-on is.


 Az epizód fő témái

  • A digitalizáció a saját működés feltérképezésével kezdődik. Egy ügyvédi iroda informatikai fejlesztése előtt először a mindennapi munkafolyamatokat érdemes pontosan átgondolni: milyen ügyekkel foglalkozik az iroda, milyen ügyfelekkel dolgozik, milyen megkeresések érkeznek, és hogyan zajlik a munka a gyakorlatban. Csak ezek alapján látható tisztán, hogy hol jelenthet valódi segítséget a digitalizáció, mely feladatokat lehet egyszerűsíteni, és milyen mélységű informatikai támogatásra van szükség.
  • A digitális működés nem egyszeri fejlesztés, hanem folyamatos alkalmazkodás. A szoftveres megoldások gyorsan változó környezetben működnek, ezért egy ügyvédi iroda digitális rendszereit nem lehet véglegesen lezárt döntésként kezelni. Az eszközöket tesztelni, értékelni és szükség esetén újragondolni kell, miközben a felhasználói visszajelzéseknek is fontos szerepük van a fejlesztésben. A cél olyan rugalmas működés kialakítása, amely képes követni a technológiai változásokat, és hosszabb távon is használható marad.
  • Az AI a jogi munka előkészítését gyorsíthatja, de nem váltja ki a szakmai ellenőrzést. A mesterséges intelligencia különösen hasznos lehet diktált szövegek javításában, kivonatok készítésében, vázlatok előkészítésében, ismétlődő minták feldolgozásában vagy nagy terjedelmű dokumentumok összefoglalásában, elemzésében. Egy jól megfogalmazott kérdés gyorsan elvezethet a keresett információhoz, de az AI válaszait mindig kritikusan kell kezelni: ellenőrizni kell a forrásokat, utána kell olvasni a jogi háttérnek, és a végső szakmai következtetést továbbra is a jogásznak kell levonnia.
  • Ismert és új jogterületeken másként segíthet az AI. Egy jól ismert jogterületen a mesterséges intelligencia elsősorban a célzott keresést gyorsíthatja: a jogász tudja, milyen kérdésre, irányra vagy döntési gyakorlatra keresi a választ, ezért pontosabban tudja irányítani az eszközt. Ismeretlen vagy gyorsan változó területeken - például egyes compliance kérdésekben - inkább a tájékozódásban és a releváns források megtalálásában lehet hasznos. Ilyenkor a kérdezés módja is eltér: nem kész válaszra, hanem kiindulópontokra, forrásokra és a terület alapvető összefüggéseinek megértésére van szükség.
  • A papírmentes működés határai az ügyvédi ügyvitelben. A teljes papírmentesség az ügyvédi irodákban nem minden esetben reális cél, mert erősen függ az ügyfélkörtől, az ügytípustól és az elektronikus aláírások gyakorlati használatától. A vállalati ügyfeleknél egyre több folyamat vihető végig digitálisan, míg magánügyfeleknél gyakrabban maradnak papíralapú elemek, például meghatalmazások vagy megbízási dokumentumok. A legnagyobb kihívást nem feltétlenül a technológia jelenti, hanem a hibrid ügyvitel kialakítása: hogyan lehet egyszerre megfelelni a papíralapú és digitális működés követelményeinek, miközben az ügyvédi compliance, az informatikai biztonság és az iratkezelési kötelezettségek is új szempontként jelennek meg az iroda mindennapi működésében.
  • A digitális ügyfélkapcsolat nem szünteti meg az ügyvédi bizalmi szerepet. Az online kapcsolattartás ma már lehetővé teszi, hogy egy ügyfél akár távolról is igénybe vegyen jogi szolgáltatást, különösen vállalati vagy nemzetközi ügyekben. A technológia azonban nem minden esetben váltja ki a személyes kapcsolatot: egy hosszabb távú együttműködésben vagy bizalmi alapú megbízásnál a személyes találkozás továbbra is erősítheti az ügyvéd és az ügyfél közötti viszonyt.
  • Amikor az ügyfél már AI által generált drafttal érkezik. Egyre gyakrabban fordulhat elő, hogy az ügyfél már előzetesen utánanézett a kérdésének, mesterséges intelligenciával készített választ hoz, vagy egy AI-jal generált dokumentumtervezet alapján kér jogi segítséget. Ezek az anyagok első ránézésre meggyőzőnek tűnhetnek, de kisebb pontatlanságok is komoly jogi kockázatot hordozhatnak. Az ügyvéd feladata ilyenkor az, hogy a kapott anyagot ne csak szövegként, hanem szakmai tartalomként értékelje: felismerje a problémás pontokat, azonosítsa a kockázatokat, és az ügyfél szándékát olyan formába öntse, amely jogilag is megállja a helyét.
  • A compliance szemlélethez szakmák közötti párbeszédre is szükség van. A digitális és technológiai folyamatok jogi támogatása sokszor nem kizárólag jogi kérdésekkel kezdődik. Egy adatbiztonsági, kiberbiztonsági vagy informatikai fejlesztési helyzetben a jogásznak elsősorban azt kell felismernie, milyen szabályozási szempontokat kell vizsgálni, és kik azok a szervezeten belüli szakemberek, akik érdemi választ tudnak adni. Ehhez fokozatosan ki kell alakulnia annak a közös szakmai nyelvnek, amelyen a jogász az IT, UX/UI, pénzügyi, marketing- vagy akár egyéb szakmai területek képviselőivel is hatékonyan tud együtt dolgozni.
  • Átmenet az ügyvéd és a legal engineer szerepe között. A technológiai fejlődés egyre inkább elmoshatja a határt a klasszikus ügyvédi munka és az új, jogi-technológiai szerepek között. A legal engineer szerepe ott válik különösen fontossá, ahol a jogszabályokat, ügyviteli igényeket és ismétlődő részfolyamatokat digitális rendszerekben is működőképes megoldásokká kell alakítani. Ez az irány új lehetőséget nyithat azoknak, akik egyszerre értik a jogi működés logikáját és a technológiai fejlesztések szemléletét. A klasszikus, minden feladatot egyedül ellátó ügyvédi modell mellett egyre nagyobb szerepet kaphatnak azok a szakemberek is, akik nem feltétlenül teljes ügyvédi pályát járnak be, hanem konkrét jogi részfolyamatok digitalizálásával, automatizálásával vagy támogatásával teremtenek értéket a jogi piacon.

 Mi „A jövő jogásza” podcast csatorna?

„A jövő jogásza” a Wolters Kluwer Hungary hivatalos podcast csatornája, amely betekintést nyújt a LegalTech világába. Olyan vendégeket szólaltat meg, akik az AI jogi szakmára gyakorolt hatásáról és innovatív szakértői megoldásokról beszélnek.

„A jövő jogásza” podcast adásai elérhetők a Spotify és a YouTube felületén. 

Ne maradjon le a legújabb adásokról, iratkozzon fel a podcast csatornánkra!

Back To Top