A Kúria elnöke által létrehozott Új Ptk. Tanácsadó Testület egyik legfrissebb véleménye a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:223. § (2) bekezdésében az elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés relatív hatálytalanságával kapcsolatos igény érvényesítésére előírt objektív határidő jogvesztő jellege mellett foglalt állást. A Tanácsadó Testület szerint a szerződéskötéstől számított hároméves határidő lejártával akkor sem kérhető az elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés hatálytalanságnak a megállapítása, ha azt addig a jogosult menthető okból nem tette.
A Ptk. fent hivatkozott előírása harmincnapos szubjektív és hároméves objektív határidőt határoz meg a jogsértő szerződéssel szembeni igény érvényesítésére. A Ptk. 6:21. §-a szerint ugyanakkor, a jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére jogszabályban előírt határidő eltelte kizárólag akkor jár jogvesztéssel, ha ezt jogszabály kifejezetten így rendeli. Ellenben, ha egy a határidő nem jogvesztő jellegű, akkor arra az elévülés szabályai irányadóak.
A Ptk. 6:223. § (2) bekezdésében foglalt harmincnapos szubjektív határidőre – mivel annak jogvesztő jellegét jogszabály nem állapítja meg – egyértelműen az elévülés szabályait kell alkalmazni. Az ugyanitt szabályozott hároméves objektív határidő kapcsán azonban, bár jogvesztést ezzel kapcsolatban sem mond ki jogszabály, már más a helyzet. A Ptk. vonatkozó bekezdésének a szövegéből, amely szerint a hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötéstől számított három év elteltével már nem érvényesítheti, egyértelműen az következik, hogy a jogérvényesítés e határidő eltelte után kizárt. Abból a tényből pedig, hogy az igényérvényesítés három év elteltével kizárt, a Tanácsadó Testület egységes álláspontja szerint kétségtelenül az következik, hogy a Ptk. 6.223. § (2) bekezdésében foglalt „hároméves objektív határidőt akkor is jogvesztőnek kell tekinteni, ha ezt a jogszabály kifejezetten nem mondja ki”.
A Tanácsadó Testület hivatkozott véleménye elérhető itt >>
Joganyag: –
Módosította: –
Megjelent: www.kuria-birosag.hu
Hatályos: –
Megjegyzés: szakmai tanácsadó testületi vélemény
A Ptk. fent hivatkozott előírása harmincnapos szubjektív és hároméves objektív határidőt határoz meg a jogsértő szerződéssel szembeni igény érvényesítésére. A Ptk. 6:21. §-a szerint ugyanakkor, a jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére jogszabályban előírt határidő eltelte kizárólag akkor jár jogvesztéssel, ha ezt jogszabály kifejezetten így rendeli. Ellenben, ha egy a határidő nem jogvesztő jellegű, akkor arra az elévülés szabályai irányadóak.
A Ptk. 6:223. § (2) bekezdésében foglalt harmincnapos szubjektív határidőre – mivel annak jogvesztő jellegét jogszabály nem állapítja meg – egyértelműen az elévülés szabályait kell alkalmazni. Az ugyanitt szabályozott hároméves objektív határidő kapcsán azonban, bár jogvesztést ezzel kapcsolatban sem mond ki jogszabály, már más a helyzet. A Ptk. vonatkozó bekezdésének a szövegéből, amely szerint a hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötéstől számított három év elteltével már nem érvényesítheti, egyértelműen az következik, hogy a jogérvényesítés e határidő eltelte után kizárt. Abból a tényből pedig, hogy az igényérvényesítés három év elteltével kizárt, a Tanácsadó Testület egységes álláspontja szerint kétségtelenül az következik, hogy a Ptk. 6.223. § (2) bekezdésében foglalt „hároméves objektív határidőt akkor is jogvesztőnek kell tekinteni, ha ezt a jogszabály kifejezetten nem mondja ki”.
A Tanácsadó Testület hivatkozott véleménye elérhető itt >>
Joganyag: –
Módosította: –
Megjelent: www.kuria-birosag.hu
Hatályos: –
Megjegyzés: szakmai tanácsadó testületi vélemény
