A gondoskodó munkáltató

A gondoskodó munkáltató fogalma az elmúlt években kezdett megjelenni a magyarországi foglalkoztatásban, a koronavírus járvánnyal és annak gazdasági hatásaival pedig kiemelt jelentőséget nyert, hiszen munkahelyek szűntek meg, munkaköröket kellett átszervezni, a munkavállalók biztonságának kérdése pedig elemi érdekünkké vált. 

A gondoskodó munkáltatóra jellemző, hogy kiemelt empátiával és odafigyeléssel kíséri a munkajogviszony teljes folyamatát. Ez túlmutat a jogok és kötelezettségek száraz rendszerén, hiszen a gondoskodó munkáltató betartja azokat az „íratlan szabályokat” is, amik a normából alapvetően nem következnének, de sorok között mégis kiolvasható elvárás. Az ilyen munkáltató a munkavállalóival felelősségteljesen (gondoskodóan) bánik a munkába lépés első napjától az utolsó munkában töltött napig, sőt akár azon túlmutatóan is.

Objektív, munkajogilag megalapozott és a gazdasági érdekeinek megfelelő döntéseket hoz, miközben lehetőségeihez mérten igyekszik támogató, segítő szerepkörben is jelen lenni, előmozdítva ezzel a munkavállalók egyéni (és magánéleti) céljainak kiteljesedését is. 

A téma fontossága egyértelműen megjelenik a COVID-19 – Koronavírus válság második fázisa – kihívások és HR válaszok című kutatás eredményeiből is. A dr. Poór József által vezetett kutatás egyik megállapítása így szól: „Az emberi erőforrásokat (HR) érintő válságkezelési intézkedések kapcsán kiemelendő, hogy az előző fázishoz képest nőtt azok aránya, akik a HR feladatának (is) érezték a járvány okozta problémák kezelését. Az első négy legtöbb jelölést kapott HR megoldások csoportja azonban változatlanul:

1. Új munka- és egészségvédelmi intézkedések
2. Otthoni munka engedélyezés/elrendelése
3. Utánpótlási, helyettesítési tervek ki-/átdolgozása
4. Munkavállalók szociális problémáinak segítése

Míg az első három pont vagy az Mt. által is szabályozott terület, vagy egyértelműen hozzátartozik a vállalatok foglalkoztatással kapcsolatos teendőihez, addig a 4. pont, vagyis a munkavállalók szociális problémáinak segítése már a gondoskodó munkáltatót tükrözi.

Szintén beszédes adat a kutatás azon megállapítása, miszerint „a válság munkavállalókat sújtó hatásai közül a második fázisban a legtöbbeket a családi terhek növekedése (68%), az egészségügyi veszélyeztetettség (66%) és a munka-magánélet egyensúlyának felborulása (62%) érintett.”

A kutatásban a válaszadókat megkérdezték arról is, hogy milyen feladatokról gondolják úgy, hogy jelentőségük fokozódni fog? Talán nem meglepő, hogy a 16 feladatot felsorakoztató listában ezüstérmes helyezést kapott a munkajog. A TOP10-es lista így alakult:

1. Toborzás, kiválasztás, fejvadászat, létszámtervezés és biztosítás
2. Adminisztráció, munkajog, munkaügy
3. Megtartás, motiváció, ösztönzés, juttatások, elkötelezettség, elégedettség
4. Belső/személyes/online kommunikáció, kapcsolattartás, tájékoztatás
5. Oktatás, (online) képzés és fejlesztés, e-larning
6. Bértámogatás, bérgazdálkodás, bérszámfejtés
7. Pandémiával összefüggő feladatok (védőeszközök, tesztek, intézkedések, koordináció, szociális/pszichés problémák kezelése stb.)
8. Home-office, távmunka, atipikus foglalkoztatás
9. Munkavédelem, egészségvédelem, foglalkoztatás egészségügy
10. Munkakörelemzés, -tervezés, -átalakítás, munkaköri leírások

Ebből a rangsorból is látszik, hogy habár a gondoskodó munkáltató fogalma még nem honosodott meg széles körűen a hazai cégeknél, de bizonyos elemei már igenis megjelentek a napi szintű feladatokban.

Aki a téma iránt mélyebben is érdeklődik, ajánljuk figyelmébe a XVIII. Magyar Munkajogi Konferenciát, aminek a fókuszában a gondoskodó munkáltató fog állni. A konferencia második napján dr. Sipka Péter egyetemi adjunktus a gondoskodó munkáltató munkajogi aspektusairól tart majd gyakorlatias előadást.

dr. Sipka Péter rendszeres előadó a konferencián, tavalyi előadása a munkáltató otthoni munkavégzés során felmerülő felelősségéről szólt. Ma már hagyománya van annak, hogy az előadások szerkesztett változatát a résztvevők megkapják egy tanulmánykötet formájában, ajándékként. dr. Sipka Péter előadásának egy részletét a Jogászvilág is publikálta, ami itt olvasható.