A munkaviszony megszüntetésére irányuló akaratnyilatkozatok alaki kötöttsége egyfelől a jogbiztonságot szolgálja, másfelől a viták felmerülése esetén jelentősen megkönnyítheti a bizonyítást.
Az írásba foglalás kötelezettsége ugyanakkor napjainkban sem általános követelmény valamennyi állam munkajogában. Az angol jogban a munkavállalók például néhány kivételtől eltekintve csak abban az esetben kérhetik a munkáltatói felmondás (dismissal) írásbeli indokolását, ha a munkaviszonyuk a megszűnés időpontjában legalább már egy éve folytonosan fennáll.
A magyar munkajogban hosszú ideje fennálló követelmény, hogy a munkaviszony megszüntetésére irányuló nyilatkozat, illetve megállapodás érvényességi kelléke annak írásba foglalása. Az írásba foglalás a jognyilatkozat tartalmának későbbi bizonyíthatóságát biztosítja, ennyiben a munkavállaló-védelmi garanciális szabálynak is tekinthető (függetlenül attól, hogy adott esetben a munkavállaló is köteles saját jognyilatkozatának írásba foglalására).
Az írásbeliség feltétlen betartására kötelezik mind a munkáltatót, mind a munkavállalót, nem is állapodhatnak meg úgy a felek, hogy a megszüntetéssel kapcsolatos nyilatkozatot szóban is meg lehessen tenni.
Bírói gyakorlatunk a szóbeli közös megegyezéssel kapcsolatosan azonban azt az álláspontot alakította ki, hogy ha a szóbeli közös megegyezés alapján a megszüntetést mindkét fél végrehajtotta, önmagában az írásba foglalás elmaradása miatt nem állapítható meg a megszüntetés jogellenessége, azonban ekkor sem a szóbeli megállapodás érvényességének elismeréséről volt szó, csak arról, hogy az érvénytelenség ebben a speciális esetben nem sért olyan érdeket, mely indokolttá tenné a munkajogviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeinek alkalmazását.
Ennek a Legfelsőbb Bírósági álláspontnak a lényegét tette magáévá a jogalkotás a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 22. § (4) bekezdésének kialakításakor, amely szerint az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat érvénytelen, azonban az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható, ha a jognyilatkozat a felek akaratából teljesedésbe ment.
A részlet a Visegrád 18.0 – A XVIII. Magyar Munkajogi Konferencia szerkesztett előadásai című kötetből származik. A szerző, dr. Bankó Zoltán az MTA-PTE Foglalkoztatáspolitikai és Munkajogi Kutatócsoport tudományos főmunkatársa, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi docense, a Magyar Munkajogi Konferencia előadója.
Idén is lesz Munkajogi Konferencia. VisegRád vár!
XVIII. Magyar Munkajogi Konferencia
Fókuszban a gondoskodó munkáltató
Időpont: 2021. október 12-14.
Helyszín: Thermal Hotel Visegrád****
A konferencián való részvétel 9 kreditpontot ér.
