Jog22 július, 2020

Jogszabályfigyelő: A földtulajdonon fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolása

Külön törvény született a mező-, erdőgazdasági hasznosítású földnek minősülő ingatlanokon fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról.

A jogszabálynak az ingatlan megosztásáról és az egyik tulajdonos általi tulajdonba vételről rendelkező előírásai nem terjednek ki azokra a földterületekre, amelyek a mező-, erdőgazdasági hasznosítás mellett más alrészletet is tartalmaznak (ide nem értve a kivett út, kivett árok, kivett csatorna alrészleteket), amelyek az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként szerepelnek, továbbá azokra a zártkerti ingatlanokra,  amelyeknek a teljes területe a tényleges használata alapján nem minősül mező- vagy erdőgazdasági hasznosításúnak.

A közös tulajdon megszüntetése az ingatlan bírósági eljáráson kívüli természetbeni megosztásával (bármelyik tulajdonostárs által kezdeményezetten, egyezség útján és térinformatikai alkalmazás – osztóprogram – segítségével, a tulajdoni hányadok szerinti egyszerű többséggel, legalább 10 000 m2, illetve bizonyos esetekben 3000 m2 minimális alapterülettel, a tulajdoni hányadoktól eltérő arányban és ún. bekebelezéssel is), illetve ugyancsak bírósági eljáráson kívüli eljárás során egyetlen tulajdonostárs tulajdonbevétele (bekebelezés) útján történhet. Az utóbbi megszüntetési mód alkalmazása iránti eljárást is bármelyik tulajdonostárs jogosult kezdeményezni, akkor, ha az ingatlanból nem alakítható ki legalább két, a területi minimumnak megfelelő önálló ingatlan (így a természetbeni megosztásra nem kerülhet sor), és az eljárást kezdeményező tulajdonostárs a többi tulajdoni hányadot szeretné megszerezni.

A törvény a visszaéléséket gátolva rögzíti, hogy a tulajdoni hányadát meghaladó ingatlanrész tulajdonjogának a megszerzésére csak az a tulajdonostárs jogosult, aki legalább 3 éve rendelkezik a tulajdonrészével vagy azt öröklés jogcímén, illetve a közeli hozzátartozójától szerezte.

Fontos előírás továbbá a törvény szerinti eljárás esetén sem jogszabályon, sem szerződésen alapuló elővásárlási jog nem gyakorolható, és nem szükséges a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása sem.

Végezetül, amennyiben három alkalommal is kezdeményezték a fentiek szerint a természetbeni megosztást és ennek ellenére sem sikerül a közös tulajdont megszüntetni, illetve a tulajdonosok rendkívül magas száma esetén (100 fő, illetve 30 fő) sor kerülhet az ingatlan kisajátítására is, bármelyik tulajdonostárs által kezdeményezetten.

A törvény külön fejezetben rendezi a földtulajdon-jogosultak tekintetében az ingatlan-nyilvántartási adatok a rendezését, a beazonosítatlan személyek adatainak a kijavítását clzó eljárást.

A jogszabály 2021. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg módosulnak a kapcsolódó törvények (díjtörvény, ingatlan-nyilvántartási törvény, földforgalmi törvény stb.) egyes előírásai is.

Joganyag: 2020. évi LXXI. törvény a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről
Módosította:
Megjelent: MK 2020/163. (VII. 8.)
Hatályos: 2021. 01. 01.
Megjegyzés: új jogszabály

Kapcsolódó témák keresése

Back To Top