Legal16 december, 2025

Podcast: Mit tanuljon a jövő jogásza? Digitális kompetencia és AI a jogászképzésben

A jogászképzésben ma már nem az a legnagyobb kérdés, hogy „mit kell megtanulni”, hanem az, hogy mire elég önmagában a klasszikus tudás egy olyan világban, ahol a jogi munka nagy része keresésre, értelmezésre, forrásszűrésre és digitális eszközhasználatra épül. Nyelvtudás, adatbázisok, legaltech, AI – ezek nem extra témák, hanem a pálya új alapjai.

Jogászképzés: elmélet vagy gyakorlat?

A jogi karok továbbra is erős dogmatikai alapot adnak, de a mindennapi jogászi munka közben egyre gyakrabban dől el az, ki tud gyorsan és pontosan információt találni, ki ért a források értelmezéséhez, és ki tud felelősen támaszkodni digitális megoldásokra. Ebben a helyzetben különösen izgalmas, hogyan lehet a képzést úgy megújítani, hogy a hallgatók ne csak „tudják a jogot”, hanem a munkaerőpiacon azonnal használható készségeket is felmutassanak, akár mérhető, igazolható formában.

A Jövő Jogásza podcast „Mit tanuljon a jövő jogásza?” című különkiadásában dr. Megyeri Andrea, a Wolters Kluwer Hungary innovációs és tartalomfejlesztési igazgatója és dr. Ungváry Botond, kamarai jogtanácsos, az Explico Zrt. fejlesztési és innovációs vezetője dr. Somssich Rékával, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának dékánjával beszélget. Az epizódban szó esik a nyelvtudás és digitális kompetencia valódi súlyáról, az oktatók „reboardingjának” szükségességéről, a jogeset-alapú oktatásról, valamint a legaltech és az AI oktatásba emelésének dilemmáiról.

A teljes adás elérhető a YouTube felületén.

Az epizód elérhető a Spotify-on is.

Az epizód fő témái:

  • A nyelvtudás szerepe a jogászi munkában. Uniós joganyagoknál, bírósági iratoknál és szakirodalomnál gyakran döntő, hogy a jogász több nyelven is képes forrásokat olvasni és összevetni, így pontosabb, következetesebb értelmezés születik. Az angol mellé egy második idegen nyelv a nemzetközi ügyekben és a kutatásban is komoly pluszt jelent.
  • A digitális kompetencia ma már a jogászi pálya egyik alapkészsége. Az, hogy valaki rutinosan használja a mobilját vagy a tabletjét, még nem jelenti azt, hogy magabiztosan eligazodik a jogi információk között. A jogi adatbázisokban való gyors és pontos keresést, a találatok értelmezését, a kapcsolódó anyagok összefüggéseinek felismerését és a források tudatos „szűrését” meg kell tanulni. Mivel a technológia – és már a mesterséges intelligencia is – folyamatosan új lehetőségeket nyit meg, egyre fontosabb, hogy a jogász értse és ellenőrizze a kapott eredményeket: tudja, mire támaszkodhat, hol kell óvatosnak lennie, és mikor szükséges szakmai mérlegeléssel pontosítani vagy korrigálni.
  • A hallgatói elvárásokhoz az oktatóknak is fel kell zárkózniuk. Amint az egyetem kijelöli, milyen soft skilleket és digitális készségeket kell a képzésben erősíteni, ezt a tudáshalmazt nemcsak az újonnan érkező kollégáknak kell átadni, hanem a teljes oktatói csapattal is közösen átbeszélni és begyakorolni. A reboarding nem „plusz teher”, hanem frissítés: közös nyelvet teremt, egységesíti a módszereket, és segít, hogy az oktatók hitelesebben, következetesebben és hatékonyabban adják át azt, amit később számon is kérnek. Vagyis nemcsak lehetőség, hanem akár elvárás is: így válik igazán működővé a kompetenciafejlesztés.
  • A jogeset-alapú oktatás hidat épít az elmélet és a valós jogi munka között. Az egyetem erős dogmatikai alapot ad, de a jogászi mindennapok alapvetően gyakorlatorientáltak, ezért fontos, hogy a hallgatók már képzés közben életszerű ügyeken gondolkodjanak. A jogesetek megoldása több tantárgyban is egyre hangsúlyosabb, a versenyek (hazai és nemzetközi perbeszéd) pedig extra motivációt adnak. Közben az is látszik: a jogi technológia és az AI szerepe most kezd igazán kirajzolódni, és hamarosan a tananyagban is megjelenik.
  • A digitalizációt és az AI-t a képzés részévé kell tenni. A tapasztalat az, hogy egy alapozó tárgyat sem elég kicsit frissíteni, teljes újragondolásra van szükség, hogy a hallgatók a jogi adatbázis használaton túl a legaltech eszközök működését is megértsék. Eközben már most is vannak olyan választható kurzusok, amelyek az AI jogi szabályozásával, kockázataival és gyakorlati alkalmazásával foglalkoznak. A digitális készségek fejlesztése nem kerülhető meg, és akkor lesz igazán hasznos, ha a tananyag folyamatosan követi a változásokat, és a mindennapi jogi feladatokhoz igazítja az eszközhasználatot.
  • Dékánként az egyik legnagyobb feladat, hogy a képzés piacképes készségeket is adjon. A munkáltatói visszajelzések egyértelműek: a friss diplomásoktól nemcsak biztos jogszabályismeretet várnak, hanem prezentációs rutint, jó szövegértést, analitikus gondolkodást és erős digitális kompetenciákat is. Ezt segítheti egy jelvényrendszer, amely a képzésen belül mérhetővé teszi a fejlődést, és a hallgató kézzelfogható „bizonyítékot” vihet a munkaerőpiacra. Emellett a tömegoktatás kihívása, hogy aki szeretné, személyre szabottabb utat kapjon: tutorált modulokat, önálló haladást, és a diploma mellé mikrotanúsítványokat.
  • A jogi diploma sokkal rugalmasabb, mint amilyennek kívülről látszik. A jog világát gyakran száraznak képzelik, pedig a mindennapi ügyekben kreatív gondolkodást és jó érvelést igényel. Ráadásul a végzettek előtt nemcsak a „klasszikus” jogászi utak állnak: a jogi szemlélet vállalati, közigazgatási vagy akár más területeken is biztos támpontot ad a szabályozási környezetben. 

Mi „A jövő jogásza” podcast csatorna?

„A jövő jogásza” a Wolters Kluwer Hungary hivatalos podcast csatornája, amely betekintést nyújt a LegalTech világába. Olyan vendégeket hívunk meg, akik az AI jogi szakmára gyakorolt hatásáról és innovatív szakértői megoldásokról beszélnek.

„A jövő jogásza” podcast adásai elérhetők a Spotify és a YouTube felületén. 

Ne maradjon le a legújabb adásokról, iratkozzon fel a podcast csatornánkra!

Back To Top