A Kúria Büntető Jogegységi Tanácsa döntése értelmében az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a feltételes szabadságra bocsátásból kizárásnak csak a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 44. § (1) bekezdésében felsorolt bűncselekmények miatt van helye.
A Kúrai a fentiekkel összefüggésben utalt arra, hogy a” Btk. 44. § (1) és (2) bekezdésének egymást kiegészítő értelme az, hogy a feltételes szabadságra bocsátás kizárását megengedő (1) bekezdésben felsorolt bűncselekmények elkövetőjét akkor kell – mérlegelést nem tűrően – kizárni a feltételes szabadságra bocsátásból, ha e bűncselekmények valamelyikét erőszakos többszörös visszaesőként (alanyi meghatározottság) vagy bűnszervezetben (tárgyi meghatározottság) követte el. A Btk. 44. § (1) bekezdése tehát kifejezetten és kimerítően meghatározza, azon bűncselekmények körét, amikor van lehetőség a kizárás mérlegelésére. A (2) bekezdés pedig ezt a mérlegelést zárja ki, de csak ezen bűncselekmények esetében.”
Rámutatott továbbá, hogy értelmezése szerint a Btk. 90. § (2) bekezdése alapján életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt erőszakos többszörös visszaeső is feltételes szabadságra bocsátható. Ebben az esetben: „[…] csak akkor lehet a feltételes szabadságra bocsátásból való kizáráshoz eljutni, ha a 44. § (1) bekezdése szerinti cselekményről van szó, és akkor lehet tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést kiszabni, ha ilyen cselekményt követett el az erőszakos többszörös visszaeső.”
Joganyag: 3/2020. Büntető jogegységi határozat
Módosította: –
Megjelent: MK 2020/138. (VI. 10.)
Hatályos: 2020. 06. 18.
Megjegyzés: jogalkalmazás egységesítése
A Kúrai a fentiekkel összefüggésben utalt arra, hogy a” Btk. 44. § (1) és (2) bekezdésének egymást kiegészítő értelme az, hogy a feltételes szabadságra bocsátás kizárását megengedő (1) bekezdésben felsorolt bűncselekmények elkövetőjét akkor kell – mérlegelést nem tűrően – kizárni a feltételes szabadságra bocsátásból, ha e bűncselekmények valamelyikét erőszakos többszörös visszaesőként (alanyi meghatározottság) vagy bűnszervezetben (tárgyi meghatározottság) követte el. A Btk. 44. § (1) bekezdése tehát kifejezetten és kimerítően meghatározza, azon bűncselekmények körét, amikor van lehetőség a kizárás mérlegelésére. A (2) bekezdés pedig ezt a mérlegelést zárja ki, de csak ezen bűncselekmények esetében.”
Rámutatott továbbá, hogy értelmezése szerint a Btk. 90. § (2) bekezdése alapján életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt erőszakos többszörös visszaeső is feltételes szabadságra bocsátható. Ebben az esetben: „[…] csak akkor lehet a feltételes szabadságra bocsátásból való kizáráshoz eljutni, ha a 44. § (1) bekezdése szerinti cselekményről van szó, és akkor lehet tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést kiszabni, ha ilyen cselekményt követett el az erőszakos többszörös visszaeső.”
Joganyag: 3/2020. Büntető jogegységi határozat
Módosította: –
Megjelent: MK 2020/138. (VI. 10.)
Hatályos: 2020. 06. 18.
Megjegyzés: jogalkalmazás egységesítése