2026-ban várhatóan még erősebb szabályozói figyelem irányul a digitális marketingre. Az uniós fogyasztóvédelmi és digitális szabályok felülvizsgálata – köztük a Digital Fairness Act előkészítése – várhatóan az online környezetben alkalmazott, vitatott gyakorlatokra is határozottabban reagál.
Olyan témák kerülnek előtérbe, mint a tisztességtelen profilalkotás és az influenszermarketing, a túlzott bevonódást ösztönző felületmegoldások, illetve a gyermekeket érő káros hatások. Ezeknél sokszor már az is kérdés, hogy hol húzódik a határ a „hatékony” megoldások és a jogsértő gyakorlatok között.
Kiemelt téma a sötét mintázatok (dark patterns) egységesebb kezelése is. Ezek olyan megoldások, amelyek az online környezetben a felhasználót tudatosan egy adott döntés irányába terelik, akár cselekvésre, akár annak elmaradására - például előre bejelölt opciókkal, nehezített leiratkozással vagy szerződésbontással, illetve sürgető, nyomásgyakorló üzenetekkel.
Dr. Szoboszlai Izabella Anna „Sötét témák a digitális marketingben” című tanulmánya a sötét mintázatok tilalmához kapcsolódó főbb rendelkezéseket tekinti át, amelyek gyakorlatilag bármely vállalkozás számára relevánsak lehetnek: egyrészt a saját marketingtevékenység kereteit jelölik ki, másrészt a partnerek és az igénybe vett kommunikációs csatornák működési feltételeit is meghatározhatják.
- Miért hasznos a tanulmány a vállalati gyakorlatban?
- Megkönnyíti a tájékozódást: egy helyen, áttekinthetően összefoglalja a sötét mintázatokra vonatkozó uniós szabályozást. Kiemeli a tipikus hibákat: összegyűjti a jogszabályokban is nevesített gyakorlatokat, és megmutatja, miért jelentenek kockázatot a vállalatok számára.
- Összefüggésbe helyezi a jogi kereteket: nemcsak felsorolja a kapcsolódó joganyagokat, hanem azt is jelzi, hogyan kapcsolódnak egymáshoz, és mikor melyik szabály alkalmazható.
- Kitekint az újabb uniós rendeletekre is: bemutatja, hogy az AI Act, a Data Act és a DMA milyen módon korlátozza a manipulatív, a felhasználói döntést torzító megoldások alkalmazását.